Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. jegyzékpéldány kiszolgáltatása célzatára vonatkozóan felhozottak méltatására s kellő megokolás nélkül mellőzi a B) jelű árjegyzékpéldány forgalomba kerülése körülményeire vonatkozóan ajánlott bizonyítást is. É részben tehát a megtámadott ítéletet a felperes felülvizsgálati kérelme folytán fel kellett oldani Kényszeregyesség: Aki tud az adós- és hitelezőjének többlethányadot kötelező megállapodásáról, 94. ezen tiltott ügyletnek fedezetéül adott, általa peresített váltókat kiadni köteles, még ha a kötelezésre okul az az előny szolgált is, melyhez az adós azáltal jutott, hogy hitelezője az adósnak adott bizományi árukra uisszaköuetelési igényét nem érvényesítette és a büntetőzárlat alá került bizományi áruk feloldásához hozzájárult. (Kúria 1928 nov. 6. P. VII. 9218/1927. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság a B) alatt csatolt okiratban foglalt egyesség létrejöttének körülményeire, különösen pedig az arra vonatkozó tényállást, hogy az elsőrendű alperes ennek az egyességnek tartalmáról tudomással bír, H. Henrik lanu vallomásának a per egyéb bizonyító adataival együttes, tüzetesen indokolt mérlegelése alapján állapította meg, ennek eredménye pedig — minthogy a Pp. 534. § ának 3. bekezdésében megjelölt kivételes esetek nem forognak fenn — a felülvizsgálat körébe nem vonható. Az ekként irányadó tényállás szerint az elsőrendű alperes rosszhiszeműsége abból következik, hogy H. Henrik igazgatója útján a felperes és másodrendű alperes által kötött ügyletnek arról a tartalmáról, hogy a másodrendű alperes javára a kényszeregyességben megállapítandó mértéken felül nagyobb hányad biztosítalott, tudomással bírt s mégis ennek a törvény állal tiltott ügylelnek fedezetéül adott váltókat a másodrendű alperestől elfogadta s birtokában tartja. Ennek pedig az anyagi jog szabályai szerinti következménye az, hogy a váltókat, melyek részére jogérvényesítés alapjául nem szolgálhalnak, a felperesnek kiadni köteles és a felperest erre irányuló jogának érvényesítésétől nem zárja el sem az, hogy az elsőrendű alperes a váltókat már részben peresítette, sem az, hogy az alperesek állítása szerint a többleihányad kötelezésének indoka az az előny volt, melyhez a felperes azáltal jutott, hogy