Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hileljogi Döntvénytár. kérdéses számításokat és rajzokat más célra fel nem használta, hanem a felperesnek visszaszolgáltatta, ezért az alperesnek ez irányú panasza sem alapos. Késedelmi kár: A késedelmes teljesítéssel okozati összefüggésben lévő messzebbmenő kár is megtérítendő, 92. ha a hitelező a teljesítés tárgyát, éppen a késedelmes teljesítés miatt kellően fel nem használhatta, nem gyümölcsöztethelte s ha az adós kellő figyelmeztetésben részesült a rendes mértéket meghaladó késedelmi kárra nézve. (ítélőtábla 4927 szept. 22. P. VII. 9221/1926. sz.) Elvileg a bírói gyakorlat nem zárkózik el attól, hogy a késedelmes teljesítéssel okozati összefüggésben lévő ilyen messzebbmenő kárt is megítéljen, amely abból ered, hogy a hitelező a. teljesítés tárgyát, éppen a késedelmes teljesítés miatt, kellően fel nem használhatta, nem gyümölcsöztethette. A teljesítés késedelmességének kérdésében már jogerős döntés van. Az okozati összefüggés is megvan, mert ha B. H. 1925 április hónapban vagy ezt követően jüliusig megkaphatta volna alperestől a ca 90 millió névértékű értékpapírt, akkor rendelkezésére állt volna az a tőke, amelyet a M. r.-t.-nak ígért. Ebben az esetben pedig részesült volna abban a rendkívüli haszonban, amelyet neki a M. r.-t. kikötött szolgáltatásai ellenében biztosított. Alperes arra sem hivatkozhatik, hogy ily rendkívüli, a normális kereteket meghaladó késedelmi kárra nem gondolhatott, mert kellő figyelmeztetésben részesült. Mindez elegendő a kártérítési kötelezettség alapjának a megállapítására. (Kúria 1928 okt. 26. P VII. 8739/1927. sz.) A fellebbezési bíróság ezért helyesen alkalmazta azt a jogszabályt, hogy a késedelmes adós a hitelezőnek a késedelemből eredő minden kárát megtéríteni tartozik, s vonatkozó indokai alapján helyesen állapította meg az okozati összefüggést is az alperes késedelme s a kár fennforgása között s ezért megfelel az anyagi jognak, a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel az alperes kártérítési kötelezettségét megállapította, annál is inkább, mert a tényállás szerint az alperes a kár bekövelkezhetéséről kellő időben értesítve lett.