Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljoyi Döntvénytár. ha a jelzálogos kölcsönének visszafizetésére vonatkozó jogát kívánta is gyakorolni, de ezzel kapcsolatban mindenesetre kötelező kijelentést is telt a tekintetben, hogy a jelzálogilag biztosított kölcsönkövetelés számszerű összegének négyszázszorosát a felperesnek 1924. évi január hó 2. napjáig megfizeti. Hogy maga az alperes sem tekintette a felperes részére teljesítendő fenti összegű fizetést csupán az adós alperes kölcsönvisszafizetési joga gyakorlásának, hanem elvállalt kötelezettség teljesítésének, mutatja a valódiságra nem vitás E) alatti alperesi levél, amelyben az alperes maga is azt mondja, hogy a Devizaközpont hozzájárulása hiányában fizetési kötelezettségének (ccmeiner Zahlungspflicht») nem tud eleget tenni 1924 január 2-ig. És hogy az 1924 január 2-ában meghatározott fizetési haláridő betartása nem tekinthető az ügylet bontó feltételének, hanem ez a határidő az elsőbíróság helyes jogi álláspontjának megfelelően, a kötelem teljesítésére vonatkozó időmeghatározás volt, s hogy a fizetés fenti határidejének betartását a szerződő felek egyike sem tekintette az ügylet bontó feltételének, nyilvánvaló abból, hogy az alperes a határidő elteltével nem hivatkozott az ügylel hatálytalanná váltára, hanem az E) alatti levelében a fizetési határnap elhalasztását kérte, amihez a felperes az F) alatti levelével hozzá is járult. A íentkifejtettek szerint a felek közt az alperes által vitatott bontófellétei kikötése nélkül létesült joghatályos megállapodásban vállalt alperesi kötelezettség teljesítésére nem lehet befolyással az, hogy a feleket vagy azok egyikét vagy másikát a megállapodás létesítésére micsoda indok vezette s a megállapodás végeredményben melyiknek az érdekét szolgálta. A fellebbezési bíróság tehát megsértette az anyagi jogot azzalr hogy az alperes részéről a felperes jelzálogos követelésének kiegyenlítéséül joghatályos megállapodásban fizetni kötelezett s összeg szerint nem vitás 76.560,000 n. o. koronának megfelelő 7656 osztrák schilling tőke s kamata megfizetésére irányuló keresetet elutasította. Kártérítés: A szerződő fél, kárának megtérítését követetheti a szerződéstől elállás nélkül és a szerződéshez ragaszkodás mellett, a kártérítéshez való jog fenntartása nélkül is, 85. tehát a szerződésnek általa teljesítése kárkövetelésének nem akadálya. (Kúria 1928 okt. 4. P. IV. 8726/1927. sz.)