Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. 13VÍ sítási kötvény szerint a biztosítási szerződést alperessel nem a felperes, hanem a vevő kötötte a felperes megnevezése és a nélkül, hogy a kötvény a K. T. 466. §-a első bekezdése második mondatának megfelelő s kötelezően előírt azt a kitételt tartalmazná, hogy ((biztosítottnak a lehető kár által érdekelt kötvénybirlokos tekintendő)). Uykép felperes sem szerződő félnek, sem pedig oly személynek, akinek érdekében a biztosítási ügylet megköttetett volna, nem tekinthető. Nem igényelheti jogosan a felperes a kereseti összeget másrészt azért sem, mert az előrebocsáloltak szerint a K. T. 466. §-ának második bekezdése értelmében kizárólag a szerződő fél (vevő) érdekében kötöttnek tekintendő biztosítást szükségessé tett adásvételi ügyletnek az ezt kötött felek (felperes és vevője) által kölcsönös elállás folytán történt megszűnése egyúttal azt az érdeket is, amely miatt a biztosítási szerződés megköttetett, a dolog természeténél fogva megszüntette és így kétségtelen, hogy a biztosítási szerződés a K. T. 485. §-ának 5. pontja értelmében a gépkocsinak felperes részéről 1926. évi április hó 8-án történt visszavételével hatályát vesztette. A biztosítási szerződésnek a K. T. 484. §-ában szabályozott tulajdonjogátruházással kapcsolatos átszállására felperes sikerrel nem hivatkozik, mert a biztosítási szerződésnek a K. T. 484. §-a értelmében leendő ipso jure átszállása az általános biztosítási feltételek 5. §-a és az A) alatti külön fellételek 2. pontja szerint kizáratolt; vagyis a felhívott törvényhelyengedte ellenkező kikötés létesült a szerződő feleket kötelezőleg. Annak folytán pedig, hogy a vevő a felperessel szemben vállalt kötelezettségnek — az alperessel szemben őt terhelő közlési kötelezettség megsértésével — olykép tett eleget, hogy bevallásában a biztosított tárgyat (gépkocsit) saját tulajdonaként jelölte s az ilykép szerepel — a bejelentés valódiságát vizsgálni nem tartozó alperes által kiállított kötvényben, aminek ellenkezőjéről alperesnek tudomása nem volt, és hogy felperes a vevő bevallásának, továbbá a neki átszolgáltatott kötvény helyességének ellenőrzését elmulasztotta : az alperes irányában és a biztosítási jogviszony szempontjából a gépkocsinak a vevő által a felperes eladó részére történt visszaadása tulajdon- s illetve a biztosított tárgyhoz való érdekváltozást jelent, amely tény az általános fellételek 5. §-a és az A) alatti külön feltételek 2. pontja értelmében alperesnek bejelentendő volt, e bejelentés elmulasztása következtében a biztosítási szerződés hatályát vesztette. Hatályát vesztett ügylet alapján pedig felperes, mint a biztosított tárgy tulajdonosa az alperes biztosítóval szemben semmiféle, tehát kárigényt sem érvényesíthet és pedig abban az esel-