Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. 135 ellen megindított megtámadási pernek a lárgya, miért is a fel­folyamodással megtámadott végzést megváltoztatni kellett. Átértékelés: Román hitelező javára magyar bíróság nem marasztalhatja a magyar adóst az érték­arányt meghaladó összegben, 79. /. mert Romániában a bírói gyakorlat nem ismeri a pénzérték romlásából folyó átértékelést, hanem a magyar-román egyezményen kívül maradó esetekben a koronának leura átváltására vonatkozó törvény alkalmazásával 2 K fejében 1 leüt vesz számításba. — II. Ha a vevő telephelyének román uralom kerülte előtt az eladó még nem esett kése­delembe, ő csak a magyar uraiom alá tartozó terü­leten elérhetett vesztett hasznot követelheti. (Kúria 1928 okt. 10. P. IV. 2349/1927. sz.) Indokok: I. A 7934/1924. M. E. rendelet 1. §. d) pontjá­ban hivatkozott egyezmény az 1918 október 31. előtti keletű, illetve az 1918 október 31. és 1919 március 20. között keletkezett koronaköveteléseknek leu-érlékre átszámítása módját szabja meg. Figyelemmel arra, hogy a kir. Kúria a 17. sorszámú ítéleté­ben már azt az álláspontot foglalta el, hogy a felek közt 1918 oklóber 11-én keletkezett jogviszonyból folyólag a felperest ere­detileg árukövetelési jog illette meg és az csak az áruszállítás megtagadásával, illetve lehetetlenné váltával, tehát a tényállás szerint 1919 március 20-át követően alakult át pénzösszegben kifejeződő kárigényre: az alperesnek a hivatkozott rendeletre ala­pított felülvizsgálati támadása nem volt alaposnak felismerhető. Az újabb fellebbezési eljárás rendjén a szóval is előadott 22. sorsz. előkészítő iratában az alperes azt az újabb kifogást is felhozta, hogy viszonosság hiányában romániai állampolgárral szemben — minő a felperes — nem lehet helye a magyar bírói valorizációs gyakorlat alkalmazásának. A fellebbezési bíróság indokolás nélkül mellőzte az e kér­désben való állásfoglalási, ami kétségtelenül eljárási szabályt sért. A kapcsolatos felülvizsgálati panasz azonban az anyagi jog szempontjából is alaposnak jelentkezik. Ugyanis a m. kir. Igazságügyminisztertől a Pp. 268. §-a alapján beszerzett 40. sorszámú illetékes nyilatkozat tartalmából

Next

/
Oldalképek
Tartalom