Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

Hiteljogi Döntvénytár. 123 (Kúria 1928 jún. 28. P. VII. 1147/4928. sz.) Indokok: Nem vitás felek közölt, hogy a gépírásos záradékkal ellátottan az elsőrendű alperes által előre elkészített A) alatti okiratot elsőrendű alperes B. nevű cégvezetője és felperes R. Miksa nevű megbízottja 19-24. évi november hó 22. napján bevitték a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium számvevőségének csekkosztályába s ott kérelmükre annak a záradékát I. Gyula számvevőségi tanácsos, a csekkosztály vezetője és Sz. József ne\ű számellenőre aláírássukkal ellátták és az említett minisztérium nevét és csekkoszlálya megjelölést tartalmazó köriratos pecsétjét is a záradék alá odanyomták. Nem volt vitás az sem, hogy ennek a megtörténte után az A) alattit elsőrendű alperes cégvezetője magához vette a nélkül, hogy azt szabályszerűen beiktatták és aktaszerűleg elintézték volna. Az A) alattira vezetett záradék elkészítésének és aláírásának a körülményeiből és magának az A) alattinak nem hivatalos aktaként történt kezeléséből egymagából is nyilvánvaló, hogy a záradéknak és illetőleg az abban foglalt nyilatkozatnak más, mint könyvelési jelentősége nincsen s annak más jelentőséget az illető tisztviselők már hatáskörükből kifolyólag maguk sem tulajdoníthatlak. De hogy más jelentőséget annak az elsőrendű alperes és felperes sem tulajdonított, nyilvánvaló abból, hogy az A) alattit a felperes megbízottja tudtával elsőrendű alperes cégvezetője iktatás és annak rendes úton való elintézése nélkül magához vette és magával is vitte. Mindezektől eltekintve azonban a kir. Kúria vonatkozó helyes indokolásánál fogva magáévá tette a fellebbezési bíróságnak azt a jogi álláspontját is, hogy a többször nevezett tisztviselők hatásköre az államkincslár nevében való kötelemvállalásra ki nem terjedt; hogy a népjóléti és munkaügyi minisztérium utalványozásra jogosult szerve az A) alatti záradékában foglalt állítólagos kötelemvállalást magáévá nem tette. Nyilvánvaló tehát mindezekből, hogy az A) alatti okirat eme záradékának a csekkoszlály vezetője és egyik számvizsgálója által történt aláírásából és annak a fentjelzett köriratos hivatalos pecséttel történt ellátásából önálló kötelem nem keletkezett. Alaptalan ebből folyóan az utalványok másodrendű alperes által történt elfogadását, avagy az engedmény tudomásul vételével kapcsolatosan telt feltétlen fizetési igéret vállalást vitató felperesi támadás. Elfogadta a kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak az elsőrendű alperes állal a másodrendű alperes részére szállított cipőáruk átvételének a módozataira, az átvétel időpontjára és arra vonatkozó álláspontját is, hogy felperes a cipőárura vonatkozó adásvételi szerződésbe a vételárnak reá történt engedményezése folytán pusztán az A) alatti záradékának a fenti módon történt létrejölle következtében és az engedményezésnek arra illetékes halóság által való tudomásulvétele előtt be nem lépett.