Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

U2 Hiteljoyi Döntvénytár. hogy az alperes kereskedelmi utazói a nyári hónapokban június hó végétől augusztus hó végéig nem utazlak, hanem az üzletben teljesítettek szolgálatot, amely idő alatt élelmezési költség megtérítésben nem részesültek. Alapos tehát alperesnek az a felülvizsgálati panaszn, hogy felperesnek ez az illetménye 12 hóra elosztva nem havi 2.000,000 koronának felel meg. Az egész éven át élvezett 20.000,000 K ugyanis 12 részre osztva csak havi 1.666,666 K-t tesz ki. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság úgy a felmondási időre felperesnek járó illetmény, mint a végkielégítés összegének a megállapításánál felperesnek ezt a javadalmát havi 2.000,000 K-val vette számításba, ennek folvlán az általa felperes részére a hat havi felmondási időre megítélt többkövetelés (6 X 333.333 = 2.000,000) 160 P-nek, a 68 havi szolgálati idő alapján számított végkielégítésül megítélt többkövetelés pedig (68/3rt =~l8/9 hó = 3339333 X 47 = 629-629 K) 50 P 36 f-nek felel meg. Szolgálati szerződés: Az alkalmazott ellen fivére, a munkaadó cég tagja által elkövetettnek vitatott becsületsértés 64. kérdése. (Kúria 1928 jún. 22. P. 11. 5921/1927. sz.) Indokok: Az 1884- : XVII. tc. 95. §-ának a) pontja értelmében a segéd felmondás nélkül azonnal kiléphet, ha az iparos vagy helyettese őt vagy családja tagját tettleg bántalmazza, ellene vagy ellenük becsületsértést követ el. Az irányadó tényállás alapján azonban a felperest azonnali kilépésre feljogosító és alperes által elkövetett becsületsértés meg nem állapítható. Ugyanis felperes, ki az alperes cég egyik tagjának T. Sándornak testvéröccse, 1921 november hó 20. óta előbb mint tanonc, utóbb' mint segéd volt az alperes cégnél alkalmazva. Nem vitás, hogy felperes és cégtag fivére között 1926. év eleje óta feszült volt a viszony és csak az üzleti érintkezésre szorítkozott; továbbá, hogy 1926. évi május hó 15-én T. Sándor két vevőt felpereshez utasított azzal, hogy vegye fel a rendelést és a kisasszony vegyen mértéket, hogy a vevőknek rendelés nélkül való távozása után alperesi cégtag halkan kérdőre vonta felperest, hogy miért nem történt rendelés, és mikor felperes megokolta, hogy az alperes által megjelölt áron más anyagot nem mutathatott, a vevők pedig azt nem találták jónak, alperes cégtag azt mondta, hogy felperesnek az volt a kötelessége, hogy a rendelést