Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

92 Hiteljogi Döntvénytár. erkölcsbe ütköző szerződés feltétlenül semmis jogügylet és ebből folyólag abból jogok és kötelezettségek a szerződő felek egyike részéről sem támaszthatók. E mellett a jogi álláspont mellett és pedig az adott esetben, amennyiben az alperesek, illetőleg közgyűlési megbízottaik nem valóságos részvényesek, figyelemmel arra, hogy fennebb nevezett részvénytársaságnak hivatalból megtekintett és a budapesti kir. törvényszéknél a társas cégek jegyzékébe Cg. 12,373/44. szám alatt hozott végzéssel bejegyzett alapszabályok 12. §-ának utolsó bekezdése értelmében a közgyűlésen minden szavazatképes részvényes — eltekintve az itt meghatározott, de az alperesnek szempontjából fenn nem forgó meghatalmazotti képviselettől, csak más szavazatképes részvényes áilal képviselteti magát — ebből az okból és alapszabályokba ütköző volta miatt kezdettől fogva érvénytelen és pedig semmis az a megállapodás, amely szerint egyfelől a felperes és a vele szindikátusban álló többi részvényes, másfélül az alperesek között kötött és az 1926. évi július hó 24. napján kelt, C) alatt csatolt okirat 3. bekezdésének b)—f) pontjaiban foglaltak szerint e szindikátus tagjai és az alperes között kiköttetett az, hogy mindaddig, amíg az ehhez a szerződéshez másolatban és ebben a perben L) alatt csatolt és négy milliárd korona folyószámlahitel nyújtására vonatkozó megállapodás alapján a H. r.-t. javára folyósított hitelösszegek alapján alpereseknek a most nevezett részvénytársaság irányában követelése áll fenn, a felperes és a szindikátus tagjai tulajdonában lévő 530,000 drb részvénybirtokból folyó jogok gyakorlása az alpereseknek olyként engedtetett át, hogy ezek a nélkül, hogy a részvényesek tulajdonosai avagy a fennebb kifejlettek szerint semmis kikötés folytán a részvényeseknek képviseletére jogosultak volnának, jogosítva vannak ezalatt az idő alatt akár rendes, akár rendkívüli közgyűlésére természetes vagy jogi személy, vagy személyek, de mindenesetben a fentebb kifejtettek szerint a részvények tekintetében csak álrészvényesek nevére letenni és ezek a közgyűléseknek ezekkel a nem részvényesi szavazatokkal oly határozatot hozni, melyet az alperesek, mint a társaság hitelezői az általuk nyújtott hitel fenntartása, biztosítása vagy behajtása céljából szükségesnek, vagy hasznosnak tartanak és hogy kifejezetten az is megállapíttatott, hogy különösen kiterjed ezeknek a nem részvényeseknek joga- a fennebb nevezett részvénytársaság mérlegének megállapítására és ennek keretén belül az aktívák, passzívák értékelésével nyílt vagy rejtett tartalékok gyakorlására, az osztaléknak, valamint az igazgatóság és felügyelőbizottság díjazásának megállapítására, az alaptőke leszállítására, felemelésére, a társaság felszámolásának kimondására és a felszámolók kirendelésére is, továbbá, hogy mindaz a joggyakor-