Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XXI. kötet (Budapest, 1929)

90 Hiteljogi Döntvénytár. nek mint a hitelezők részéről kijelölt bizalmi szervnek felhatalmazást adott ingó vagyonának szabadkézből való eladására és ingatlanának értékesítésére, mert mindezen jogosítványok a C) alatti érvényes megállapodás b) ponljából önként folynak. Nem helytálló felperesnek az az érvelése sem, hogy a magánegyességi ajánlattal alperesek lényegileg mint hitelezők és adósok egy személyben léptek fel; mert igaz ugyan, hogy alperesek a folyószámlahitelek folytán a H. r.-t. hitelezőivé váltak, akik az adós r.-t. részvényei alapján a részvénybirtokosok jogait gyakorolták, ámde a hitelezői és adósi személyiségnek alperesek személyében való egyesülése csupán látszólagos, amennyiben alperesek nem tulajdonosai az említett r.-t. részvényeinek, hanem csakis a részvénytöbbségből folyó jogok jogosult gyakorlói akik erre mint hitelezők megállapodásszeriien jogosultak ; úgyhogy nem egyesítik magukban a hitelezők és az adós személyiségét, ami tehát szintén nem szolgálhat a különben érvényes megállapodás érvénytelenítésére. Az ügy ilyen állásában az ügy elbírálásából azt is ki kell kapcsolni, ami a megállapodás után a kényszeregyességi eljárás során történt; és nem vezethet a megállapodás megsemmisítésére az sem, hogy alperesek hitelbiztosítékot szereztek úgy az említett r.-t. ingó, mint ingatlan vagyonára, meri a dolog természeténél fogva alperesekel mint hitelezőket feltétlenül megillette a hitelnyújtás erejéig való biztosítás joga, amihez t. i. a hitelbiztosítéki okirat kiállításához felperes is hozzájárult, és ehhez képest alperesek jogosan szerezték meg maguknak mindkét biztosítékot, t. i. az ingatlanbiztosítékot és a C) alatti megállapodás b) pontja szerinti részvényl^bbségi jog gyakorlatát. Mindezekből nyilvánvaló, hogy alperesek a szerződést teljesítették, és jogaikat a megállapodás alapján gyakorolhatják, minélfogva alaptalan a részvényesi jog gyakorlatának lehetővé tételére szolgáló igazolójegy, kiszolgáltatása iránt a végből előterjesztett kereseti kérelem-. . . , hogy felperes a H. r.-t. közgyűlésén részvényesi jogait gyakoro^iassa. III. (Kúria 1928 máj. 30. P. IV. 3087/1928. sz.) A kir. Kúria: A felperes felülvizsgálati kérelmének heht ad és a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával az alpereseket az elsőbíróság által megjelölendő magyar kir. állampénztárnál 15 nap alatt fizetendő 16,000 pengő^pénzbírság és végrehajtás terhével egyetemleg kötelezi, hogy felperes "felhívására