Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

68 Hiteljogi Döntvénytár. saiért ez utóbbival egyetemlegesen felelős, vagyis ugyanazt az összeget tartozik a hitelezőnek megfizetni, amelyet az eredeti adós (az üzletátruházó), megfelel az anyagi jognak, a fellebbezési bíróság ama döntése is, hogy az alperest abban az összegben marasztalta, amelyet a kir. Kúria a felperes javára a H. F. r.-t. ellen jogerősen megítélt s a valorizálás kezdőpontjának kitolása vagy pedig mérvének leszállítása a jogerős kúriai döntéssel szemben helyt nem foghat. Az anyagi jogszabálysértésre alapított panaszok tehát alaptalanok. Valorizálás váltói úton már érvényesített követelésre ennek kifizetése után 42. /. követelhető, de II. a valorizálás mértékét csökkenti, hogy az alperesek a forgatóktól ellenértéket nem kaptak, s hogy az ennek tisztázása végett a váltóperekben beszerezni kivánt iratok beszerzésének megkísérlésével előállott késedelem következményei nem róhatók az alperesekre. — ///. A váltóper költségeinek átértékelésére elutasítás. (Kúria 1927 márc. 22. P. IV. 5430/1926. sz.) Indokok: Azt a kérdést, hogy a felperes követelhel-e a váltói úton már érvényesített és az alperesek által a kir. Kúriának ama perben hozott ítélete kézbesítése után kifizetett követelés tekintetében valorizációt, a fellebbezési bíróság az anyagi jognak megfelelően döntötte el igenlő értelemben, mert a bírói gyakorlat szerint a korona nagyarányú értékromlása alapján az ily követelésnél is helye van és pedig a váltóhitelező személyére való tekinlet nélkül valorizációs igény érvényesítésének. Az alperesek ez ellen irányuló felülvizsgálati panasza tehát alaptalan. De nem áll helyt a felperesnek a fellebbezési bíróság által alkalmazott átértékelési aranykulcs alacsony volta miatt emelt panasza sem. Mert az irányadó tényállás szerint a váltót felperesre forgató T. és H. cég a váltó ellenértékéül kikötött gépet az alpereseknek nem szállította és így ők a váltó fejében semmi ellenértékhez sem jutottak; továbbá a váltóper harmadbírósági elintézésének hosszú elhúzódását és azzal együtt az alperesek által ajánlott bizonyítás foganatba menetelének meghiúsulását az a körülmény idézte elő, hogy a kir. Kúria ama kérdés tisztázása végett, hogy a felperesnek a váltó megszerzésekor tudomása volt arról, hogy az alpere-