Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

60 Hiteljogi Döntvénytár. eléri, úgy az illető a bank szolgálatából minden külön felmondás nélkül azonnal elbocsátható és összes illetményei beszüntethetok. E rendelkezés nem jelenti azt és a gyakorlatban maga al­peres sem értelmezte azt akként, mintha az ilyen alkalmazott egy évi betegség után nyugdíjigény nélkül volna elbocsátható. E kö­vetkezmény levonása nélkül pedig a szerződési kikötés csak annyit jelent, hogy egyrészt a beteg alkalmazottat a K. T. 56. §-ában biztosítottnál kedvezőbb eljárásban kívánja részesíteni, másrészt azt, hogy egy évet meghaladó ideig tartó betegség már megálla­pítja az alkalmazottnak az elvállalt munka teljesítésére való kép­telenségét (ipartörvény 94. §. e) pont), amely esetben a szolgálati viszony a szerződésen és a fennálló törvényeken alapuló kárté­rítési igények sérelme nélkül törvény szerint is felbonthaló; és amikor az I. alatti nyugdíjszabályzat 5. §-a is a nyugdíjigényt megállapítja. A H) alatti szolgálati szabályzat 17. §-ának alkalmazhatósága tehát az alkalmazottnak egy événél tovább tartó betegségéhez és ekként egy évet meghaladó állandó munkaképtelenségéhez van kötve. A fellebbezési bíróság a levelezés tartalmából azt a tényállást állapította meg, hogy felperes nyugdíjazását megelőzőleg néhány heti megszakítással egy évig beteg volt. Ámde ez a ténymegálla­pítás iratellenes, mert az, vájjon felperes a nyugdíjaztatását meg­előző egy éven át mennyi ideig volt betegsége miatt szolgálatától távol, és hogy ennek a távollétnek és betegségnek csekély meg­szakítására való tekintettel ebből felperes munkaképtelensége meg­állapílható-e, a felhívott 2) 18) alatti levelek tartalmából ki nem tűnik és ellentétben látszik állani E. D. tanúnak azzal a vallo­másával, mely szerint felperes egy évig egy huzamban soha sem volt beteg. Minthogy ekként a tényállás nincs kellően kiderítve, és azért az ügy a felmondási idő kérdésében végeldöntésre nem alkalmas ; a Pp. 543. §-a értelmében a fellebbezési bíróság ítéletének ezt a részét fel kellett oldani. II. A felülvizsgálati kérelemhez az ellenfél akkor is csatla­kozhatik, ha az ítéletnek csatlakozási kérelemmel megtámadott részét a felülvizsgálati kérelem nem is támadta meg. Alaptalan tehát a felperesnek az a kérelme, hogy a nyngdíjra vonatkozó felülvizsgálati kérelmének visszavonása következtében alperesnek a fellebbezési bíróság ítéletét a nyugdíjról rendelkező részében támadó csatlakozási kérelme visszautasíltassék. A csatlakozási kérelem annyiban alapos, amennyiben a nyug­díjjárandóság mértékének megállapítására az 1926: XVI. le. 24., 3., 4. és 14. §-ai értelmében 4 925 aug. 1-től kezdve, alperes

Next

/
Oldalképek
Tartalom