Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. •A zésébe? A nem vilás lényállás szerint a panaszos <rM. k. és I. részvénytársaság, előbb S. es társa» budapesti cég; amelynek egyik alapítója a S. és társa k-i cég volt, 1905. évben akként alakult, hogy átvette a nevezett cég magyarországi üzletét és fiókjait és a k-i cég feljogosította, hogy cégébe az «előbb S. és társa» toldatot felvegye. A panaszlotl «S.-féle magyar textilipar részvénytársaság)) németül «S.-s Ungarisches Textilwerk Aktiengesellschaft» budapesti cég 1923. évben hasonló üzletkörrel alakult és jegyeztetett be a cégjegyzékbe és a S. nevet ugyancsak a S. és társa k-i cég engedélyével vette fel cégébe. Ehhez képest az eldöntendő kérdés az, hogy a panasz tárgyává telt cégtoldat használata a korábban bejegyzett panaszos cégnek a panaszlotl cégével való összetévesztésére alkalmas-e. Ez az összetéveszthetőség kétségkívül fennforog, mert a hasonló üzletkörrel bíró és cégük szövegében ezt kifejezésre juttató szemben álló két részvénytársaság cégében a kereskedelmi forgalomban általánosan ismert nagy jelentőséggel bíró «S.» név közössége folytán a két cég egymással való felcserélésének lehetősége szembeöllő. Erre a körülményre a panaszlotl Y) jelű levelében maga is utal, amidőn a két cég hasonlóságára és a leveleknek abból származó ismételten előforduló téves kézbesítésére hivatkozással azt ajánlja a panaszos cégnek, hogy a S. és társa névnek cégéből leendő elhagyását tegye megfontolás tárgyává. Ezzel szemben nincsen jelentősége annak, hogy a pósta tudakozódó irodája a panaszloitnak a levelek téves kézbesítése miatt panaszára válaszul adott NB/1) jelű közleményében a két cég különbözősége és leveleiknek más-más postahivatalhoz utaltsága folytán fel sem tételezhető szándékos rosszakarat nélkül a levelek téves irányítását kizártnak tartja. Mert hisz a panaszos által kimutatott folyamatosan ismétlődő számos esetben nem a pósta hibás kézbesítése forog fenn, hanem a leveleknek nem az illetékes céghez való julását az idézte elő, hogy az ügyfelek a két cégnek összetévesztése folytán a panaszosnak szánt leveleket a panaszlotl címére küldték vagy megfordítva. Közömbös az a kérdés, hogy a S. és társa k-i cég a panaszlott cégének bejegyzését megelőzően éveken át be volt-e jegyezve itten a cégjegyzékben, mert ez a körülmény, ha panaszos arról tudott volna is és élnézte, a helyzet megítélésén nem változtat, minthogy egyfelől panaszosnak egy más céggel szemben tanúsított magatartása panaszlottat a törvény kötelező rendelkezése alól fel nem mentelte, és mert másfelől a nem részvénytársasági alakzattal bíró és itten gyárral sem rendelkező k-i cég nevének hasonlósága nem szükségképpen váltotta ki azt az összeléveszt4*