Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

48 Hiteljogi Döntvénytár. A Sch. és társa budapesti cég mint közvetett szállítmányozó csak a címzettel (alperessel) szemben a törvénv erejénél fogva megnyilvánult meghatalmazás keretében járhatott el ugyan, de a behajlási megbízásból a peres lépésekre adott meghatalmazás is következik. A perre adott meghatalmazásnak pedig az a következménye, hogy a peres érvényesítés során elkövetelt mulasztás a szállítmányozó és a címzett (alperes) viszonyában a szállítmányozó terhére esik. A behajtási pernek eredménye ekképen, mint lény, a szállítmányozóval szemben is irányadó s nem hivatkozhatik különösen a szállítmányozó a meghatalmazott perbeli mulasztásaira a végből, hogy új követelést támaszthasson. SŐt az ítélet jogereje is kihat a szállítmányozóra (felperesre), mivel a behajtási megbízott által folytatott per a hitelező' és adós közt is jogerőt teremt. A Sch. és társa budapesti cég által az alperes ellen folytatott per és az abban hozott ítélet kizárja ekképen, hogy felperes az abban a perben érvényesített fuvarozási és szállítmányozási költségeket, amelyeket alperes az ítéletnek megfelelően a megbízott cégnek ki is fizetett, újból követelje. (Budapesti kir. ítélőtábla 1926 márc. 19., 3, P. 10,446/1925. sz.) A kir. Kúria az elsőbíróság ítéletében előadott és a fellebbezési bíróság által is elfogadott tényállás szerint az alperes a L. und P. máhrischneustadti cégtől papírlemezárut vásárolt s e céggel szemben kötelezettséget vállalt, hogy a felmerülő szállítmányozási költségeket viselni fogja. A L. und P. cég a szállítmányozási költségre vonatkozó ezt a követelését később a felperesre engedményezte. E tényállás mellett téves a tellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy egyfelől a L. und P. cég, mint utalványozó, másfelől az alperes, mint utalványozott között utalványi jogviszony létesült; az utalványnak ugyanis — többek között — az is lényeges alkotó része, hogy az utalványozóhoz intézett fizetési meghagyást tartalmazzon, aminek hiányában a felek közt utalványozási jogviszony meg nem állapítható. Ámde utalványozási jogviszony fennforgásának hiányában is helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy az alperes a felperessel szemben fennállott tartozása alól felszabadult annál fogva, mert a közvetett szállítmányozóként szereplő Sch. és társai budapesti cég által a keresetben követelt szállítmányozási díjak iránt folytatolt előző perben ellene megítélt összeget az említett budapesti cégnek már megfizette. A felperes ugyanis, aki, noha L. und P. céglől eredő engedményezést 1922 március 5-iki kelelű okirat csatolásával igazolta,