Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hileljogi Döntvénytár. 43 az ily ügyben nyilvánvaló járatlansága és abból is következő alacsonyfokú értelmisége mellett, hogy az ügyvédi meghatalmazás és az 5. sorszámú jegyzőkönyv tanúságaként nevét is csak hibásan tudja aláírni, nem tehető fel, hogy a fondorlattal eljáró elsőrendű alperes nyilatkozatának jelentőségét, ami iránt még a szakavatott S. J. is előbbinek ezirányú előzetes kijelentése ellenére szükségét látta elsőrendű alperest a pénz bevételezésekor megkérdezni, megértette volna. . A másodrendű felperesnek a pénz letétbehelyezésekor tanúsított passzív viselkedése pedig magyarázatát leli R. E. tanúnak a fellebbezési bíróság által valónak elfogadott azon vallomása által, hogy másodrendű felperes a letétnek elsőrendű alperes részéről történt felvételéről való értesülésekor beismerte, hogy a pénz letélbehelyezésekor azért nem szólt semmit, mert elsőrendű alperes vele azt közölte, hogy ő a dolgot a másodrendű alperes igazgatójával már előzetesen megbeszélte. A másodrendű felperes ama magatartásának, hogy az X. jelű letételismervény tartalma ellen nem tiltakozott, elfogadható magyarázatául szolgál az, hogy jogi ügyekben és pénzintézeti körökben használt kifejezéseket illetően nyilvánvaló, teljes járatlanságánál fogva annak jelentőségét megmagyarázás nélkül meg nem értette. Ezekből fohik, hogy nemcsak arról nem lehet szó, hogy másodrendű felperes letétének az elsőrendű alperes számlája javára történt bevételezéséhez hozzájárult volna, hanem a másodrendű felperesnek a lénnebbiekben felsorolt ténykedése a másodrendű alperes érintett gondatlanságának és abból folyó felelősségének még enyhítésére sem szolgálhat, mert az a körülmény, hogy a letét átvételénél eljárt közege a másodrendű felperes személyében egy egyszerű és egész magatartásából is felismerhetően ily ügyben járatlan nővel állott szemben, nevezettet fokozott elővigyázatosság kifejtésére kötelezte. Ehhez képest az anyagi jogszabály szerint jogos felpereseknek az a követelésük, hogy a másodrendű alperes a reá bízott, de gondatlansága folytán elsőrendű alperes rendelkezése alá jutott és ez által tőlük jogellenesen elvont kereseti dollárösszeget, annak a kereset beadása idejétől követelt késedelmi kamatával együtt megtérítse. A fellebbezési bíróságnak ezzel ellenkező állásfoglalása és döntése tehát téves. Ezért a felperesek felülvizsgálati kérelmének helyt adni kellett. = A kereskedői gondosságnak túlzott mértékél alkalmazta a határozat a pénzintézeti hókkal szemben. Az ügyleikötési gondosság nem terjeszthető ki odáig, hogy a pénzintézet, amelynek kötelessége csak a letét átvétele és megőrzése, a határozatban emiitelt másodrendű felperes (az elsőrendű felperes ennek férje) s az elsőrendű felperes közölt lévő jogviszonyt kutassa s résen álljon, nehogy az együtt megjelent két személy egymást meg ne károsíthassa, stb.