Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

28 Hileljogi Döntvénytár. ha alperes szerződésszerűen teljesített volna, a felperest ugyanazon tüzelőértékű szén után 16%-kai kevesebb szállítási költség terhelte volna. Ekkép alperes a K. T. 348. §-a értelmében az áru nem szerződésszerű minősége folytán ennyivel nagyobb arányú fuvarozási költség felmerüléséből származó kárának megtérítését a felperestől jogosan követeli és így a fellebbezési bíróságnak ezzel ellenkező döntése téves. Nem helytálló azonban az alperesnek az áru minőségi hiányából azon az alapon támasztott kárkövetelésével történt elutasítása miatt emelt panasza, hogy az áru poros volta folytán az öngyulladás veszélyének volt kitéve és ezért annak egy részét oly célokra kellett felhasználni, amelyekre olcsóbb szén is megfelelt volna. Ugyanis a fellebbezési bíróság a szakértők véleményének szorgos méltatása alapján állapította meg tényül, hogy az árut megfelelő tárolás mellett — amint az a szakértői szemle alkalmával 1 m magasságban felhalmozva volt — öngyulladás veszélye nem fenyegette. Ha tehát alperes a szén egy részét nem gazdaságosan használta fel, az ebből keletkezett, de az áru nem szerződésszerű minőségével okozati összefüggésben nem álló káráért a felperes felelőssé nem tehető. Ezzel a jogi állásponttal szemben az alperes által vitatott ily alapú kár felmerülésének kérdése közömbös. Az irányadó tényálláshoz képest felperes a fellebbezési tárgyaláson a többé nem vitás német-osztrák korona vételárhátralék, valamint lengyel márka fuvardíj követelését a lejárat (1922 június 7.) napján jegyzett itteni árfolyam alapján magyar koronára átszámította és ekként való megítélését kérte. Ehhez joga volt, de hasonlókép átszámítandó felperesnek cseh koronában felmerült reexpediálási költségkövetelése, úgyszintén az alperesnek a visszatérítendő 1 i6 rész szállítási költség keretében külföldi (lengyel, cseh) valutában felmerült követelése is, mert úgy a felperes, mint alperes budapesti cég és ekkép a K. T. 326. §-a értelmében külföldi pénzértékről szóló követeléseiknek valósággal az illető pénznemben való teljesítése kifejezett kikötése hiányában a fennebb megjelölt lejárat napján Budapesten, mint a teljesítés helyén jegyzett árfolyam szerint országos pénznemre való átszámítása felel meg a törvénynek. A peresfelek egyértelmű előterjesztése (F/A, F/fí) szerint Budapesten a lejárat napján, 1922. évi június hó 7-én jegyzett árfolyam alapulvételével: a felperes német-osztrák korona vételárhátralék követelése stb. az alperes javára számítandó szállítási költségmegtérílés és pedig magyar koronának felel meg. E hátralék után tekintet nélkül arra, hogy a követelés eredetileg külföldi pénznemről szólott, a felperest a lejárat napjától a korona időközi nagyarányú értékromlása folytán a bírói gyakorlat