Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

18 Hiteljogi Döntvénytár. eljárásban sincs kizárva. Felperes sem keresetében, sem a fellebbezési eljárásban kamat megítélését nem kérvén, erre vonatkozó felülvizsgálati kérelme tekintetbe nem jöhet. Ezek szerint mindkét felet a per főtárgyára nézve felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. Szolgálati szerződés: Játékbank vezetője 12. /. nem igényelhet felmondást külön kikötés hiányában, a hazárd játék a jó erkölcsökbe ütközvén. — //. Valorizálása az ezen alkalmazott által adott, üzleti célra heti kamatozás mellett felhasznált óvadéknak 100°lo erejéig az átvétel napjától (Kúria 1927 febr. 10. P. II. 6578/1925. sz.) Indokok: A megállapított és irányadó tényállás szerint az alperesek, mint az «Erzsébetvárosi demokrata kör» bérlői, a körben űzött kártyajáték vezetésére ú. n. ((croupiernek)) alkalmazták a felperest. Felperes az alperesektől fizetést nem kapott, hanem a játékosok által a pinkába fizetett croupier borravalókból a többi 2—3 croupiervel együtt részesedett. Felmondási idő a felek között kikötve nem lett. Minthogy a nyerészkedő kártyajátéknak, mint jóerkölcsökbe ütköző hazárdjátéknak vezetője, az ú. n. «croupier» nem tekinthető olyan ipari, kereskedelmi, vagy olyan magánalkalmazottak, aki külön kikötés hiányában, az Ipartörvény, illetőleg a magánjogi szabályok értelmében felmondási időre tarthatna igényt, illetőleg ilyen igényre vonatkozólag bírói jogsegélyben volna részesíthető : ezért alapos alpereseknek az a felülvizsgálati támadása, hogy jogszabályt sértett a fellebbezési bíróság, midőn a fizetés és felmondási idő kikötése nélkül, pár hónapon keresztül úgynevezett croupierként alkalmazott, — az irányadó tényállás szerint, — a kör vezetőségének utasítására az 1924. év május hó 15. napján, felmondás nélkül elbocsátott felperes részére, az alperesekkel szemben, — ezeknek turpis causa címén emelt kifogását elutasítva, — három havi felmondási időre eső kárpótlási igényt állapított meg és e címen az alpereseket 36.000,000 K, valamint ez összeg után az 1923:XXXIX. tc. 2. §. 1. bekezdés szerinti kártérítési kamat fizetésére kötelezte. A megállapított és irányadó tényállás szerint, az alperesek a felperestől az 1924. év január hó 30. napján óvadék címén kért és át is vett 10.000,000 koronát saját üzleti céljaikra és heti kamatozás mellett gyümölcsözőleg felhasználták.