Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

14 lliletjojji Döntvénytár. amelyek az ő közbenjölté\el ériékesített 52 db hízóállatnak a felperestől megvásárlása s továbbeladása körül felmerültek s amelynek egybevetésével az alperesnek az ügyletnél elért nyeresége 4.269,186 korona összegben jelentkezik. Hogy ez a nyereségösszeg előállolt, azt a fellebbezési bíróság ítéletében a tanú vallomása alapján tényállásként jogszabálysértés nélkül megállapíthatta annak ellenére, hogy a kiadási tételek között a tanúvallomás szerint Bécsben eladott 40 db marha után az 1920 : XIII. tr-c. és a 85,522/1923. P. M. rendelet szerint fizetendő darabonkénti 10,000 K kiviteli illeték nem szerepel, mert az értékesítésre vonatkozó adatoknak bemutatását illetőleg a kihallgatandó tanúval leendő közlését ismételt leihívás dacára elmulasztó és személyes meghallgatásra ismételt idézés dacára meg nem jelent alperesről azt kell feltételezni, hogy elért nyereségének meghatározásánál a perben csak azokat a kiadási tételeket kívánja érvényesíteni, amelyeket L. István tanúvallomásában a saját feljegyzései s adatai alapján felsorol. A fellebbezési bíróság tehát nem sértett, jogszabályt azzal, hogy az alperes nyereségét négy millió koronát meghaladó összegűnek megállapította és ez alapon az F/A) a. okiratban ezen feltételtől függően tett alperesi kötelezettség vállalást a kereseti kárkövetelés elbírálásánál irányadóul vette. Az F/A) alatti okiratban az alperes 1923. évi március hó 21. napján, a fentiek szerint bekövetkezett fellétel alatt, azt a kijelentést tette, hogy a felperesnek eladott 20 db üszőt 1923 május 3-áig leszállítja. Ez a határnap a felperes által az alperes kérelmére a KT. 354. §-a értelmében engedelt utólagos teljesítési határidőnek tekintendő, mert az irányadó tényállás szerint 1922 július 21-ikén 14 napon belül leendő szállításra kötött kereseti vételügyletben megszabott eredeti teljesítési határidő 1922 augusztus 4. napján lejárt. Minthogy az alperes a perben nem is állította, hogy ezen 14 nap alatt a kereseti üszőknek az ára oly mértékben emelkedett volna, hogy a teljesítés már ebben az időben gazdaságilag lehetetlenné vált volna, minthogy továbbá az eladó késedelmének beállta után bekövetkezett értékeltolódás az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében nem szolgálhat alapul arra, hogy az eladó a nem teljesítés miatt a KT. 353. §-a értelmében ellene érvényesíthető kártérítéstől is mentesíttessék. A fellebbezési bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy a felperesnek a KT. 356. §. 2. ponlja szerint felszámítolt kárkövetelési igényét az alperes ellen megállapította annak dacára, hogy az 1923 május 3-iki utólagos teljesítési határnapig a kere-