Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

12 Hiteljogi Döntvénytár. árfolyamának számbavételével (579,000 X 281 =) 462.699,000 korona 13,04 5 P 92 f jelentkezik, amelyet felperesnek a lejárat­tól járó kamatokkal megfizetni tartoznak. A fellebbezési bíróság által megítélt kisebb kárkamat a tör­vényes késedelmi kamatra volt mérséklendő, mert az alperesek fizetési kötelezettségének beállta óta a korona árfolyamértéke lényegesen nem változott s így az 1923 : XXXIX. t.-c. 3. §-a értelmében kárkamat megítélésének — a követelésnek most már értékálló pénznemben történt megítélése miatt is — helye nincsen. Alaptalanul panaszol tehát felperes úgy a 8%-ot meghaladó kamatnak a tőkéből való levonása, mint a nagyobb kárkamat meg nem ítélése miatt. Ezekhez képest a felperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt adni kellett. Valorizálása kosztkamatnak 9. 100°/o-ban azon az alapon, hogy elszámolás alkalmával az adós a koronaromlásból származó kár viselését kifejezetten vállalta. (Kúria 1926 febr. 3. P. VII. 1775 1926. sz.) Indokok: Az alperesnek a tényállás megtámadására irányuló panaszai alaptalanok, mert a fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ának megfelelően, ítéletében előadta a meggyőződéséi előidéző okokat s ez irányú okfejtése az iratok tartalmával ellentélben nem áll s nyilván helytelen ténybeli kövelkeztetéseken sem alapszik, a bizonyítékok mérlegelésének eredménye pedig az ezúttal fenn nem forgó eljárási szabálymegsértésének esetén kívül a felülvizs­gálat körébe nem vonható. Az irányadó tényállás szerint az alperes kifejezetten magára vállalta a korona romlásából származó kár viselését. Ennek követ­kezménye az, hogy a korona időközi értékcsökkenésének teljes hátránya a tartozás kifizetéséig egyedül őt terheli s ezen vagyoni hátrány megosztását az alperes jogszerűen nem igényelheti. Az anyagi jognak megfelel tehát a fellebbezési bíróság ama döntése, amellyel az átértékelést 100% erejéig állapította meg. A valori­zálás mérve ellen emelt alperesi panasznak sincs tehát alapja. Alapos azonban a felperesnek az a panasza, hogy a felleb­bezési bíróság jogszabálysértéssel mellőzte a kereseti 3.000,000 K követelésből 560,000 K-nak valorizálását azon az alapon, hogy ez utóbbi összeg kosztkamatokból áll s ezután valorizációs érték­különbözet meg nem ítélhető. Az iránvadó tényállás szerint ugyanis a felek összeszámoltak

Next

/
Oldalképek
Tartalom