Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár* 5 Az alperes a felperessel szemben a H) és C) alattiak értelmében a kényszeregyességi eljárás joghatályának beállta előtt vállalt összes kötelezettségek tekintetében kétségkívül felelősséggel tartozik, azonban a felperesnek ebből eredő személves követelése a nem vitás tényállás szerint jogerős bírói végzéssel jóváhagyott kényszeregyesség hatálya alá esik, s csak az egyesség tartalma szerint érvényesíthető. A fent kifejtettek szerint a visszakövetelési igény érvényesítésére irányuló kereset elutasítása jogszabályt nem sért s így az e miatt emelt felülvizsgálati panasz alaptalan. Közkereseti társaság tagjainak sommás visszahelyezés i keresete 4. elatasíttatott. mert az üzletben lévő dolgok birtokosa maga a társaság, s így azokra nézve a felperes nem birtokos. (Kúria 1927 jan. 28. P. IV. 3454 1926. sz. Indokok: A közkereseti társaságnak az üzletvezetésre a KT. 80. §-a értelmében jogosított és kötelezett tagja a társaság működésében szükségessé váló üzletvezetői tennivalókat nem a saját, hanem a társaság nevében végzi, és ezeknek keretében a társaság kereskedelmi üzletében levő dolgokat is a társaság nevében és részére mint ennek képviselője birtokolja. Már pedig nem megy birtokos számba, aki a dolog feletti tényleges hatalmat, mint másnak képviselője gyakorolja; birtokosnak ilyen esetben a képviseltet kell tekinteni. A peres felek által alkotott közkereseti társaság kereskedelmi üzletében levő dolgok birtokosa tehát maga a társaság, nem pedig a társasági tagok, s így az említett dolgokra nézve a felperes nem minősülvén birtokosnak, az üzlethelyiségből az alperes által testi erő alkalmazásával történt kiűzetése miatt az egyedül a birtokost megillető sommás visszahelyezési keresettel nem élhet. Az anyagi jognak megfelelően döntött, tehát a fellebbezési bíróság azzal, hogy a felperesnek a sommás visszahelyezés és a birtokháborílástól eltiltás iránt indított keresetét elutasította. — Nézelünk szerint a döntés helyességéhez kétség fér abból a szem pontból, hogy, amint a Kúria legújabban is P. III. 6780/lí)á0. sz. ítéletében kimondotta, "jogszabályaink szerint a birtokháboritás valamely joggyakorlásától való eltiltás útján is elkövethető, ha e tilalom oly komoly és határozott alakban nyilvánult meg, mely a jogosítottat az eddig folytatott gyakorlat abbanhagyására birni alkalmas.)) Az üzletvezetésre való jog a társasági jogot saját személyében illeti meg, a birtokháboritás pedig, amely a fenlközölt esetben a társasági tagnak az üzlethelyiségből erőszakkal történt kiűzetésében állott, ezen joggyakor-