Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. kőzik, amelyet a felperes keresetében nem is tesz panasz tárgyává s ekként a részvényesi minőség kimutatása ebben az esetben nem volt a per megindításának alapfeltételéül tekintendő, másfelől felperes kereseti joga az említett törvény elévülési szabálya alá nem esett. A K. T. 189. §-a szerint pedig a rt, igazgatósági tagja olyan cselekményeiéri, amelyekkel megbízatása határait túllépi és a melyek a törvényben reászabott kötelezettséggel vagy az alapszabályokkal ellenkeznek, a károsultaknak még abban az esetben is felelősséggel tartoznak, ha a jogellenes határozatok közgyűlési határozaton alapulnak és illetve, ha közgyűlésileg jóváhagyattak. Ezzel a jogszabállyal ellentélben áll a törvényszéknek az az álláspontja, hogy az igazgatóság e minőségében végzett tényeiből vagy mulasztásából kifolyólag egyedül a részvénytársasággal szemben lenne felelős és így az évi mérleg- és felosztási tervezetek közgyűlési elfogadása az igazgatóság tagjait harmadik személvekkel szemben mentesítené a kártérítési felelősség alól. (P. II. 2703 1926. sz.) A kir. Kúria : A felülvizsgálati kérelemnek nem ad helyt. indokok: A K. T. 189, §-ának abból a rendelkezéséből, mely szerint a törvénnyel vagy alapszabályokkal ellenkező intézkedésével kárt okozó igazgatósági tag kártérítési felelősségét egész általánosságban, a károsítottál szemben állapílja meg, önként következik, hogy a vétkes igazgatósági tag ellen közgyűlési határozat nélkül is saját jogán, akár a károsult részvényes, akár a rf. hitelezője keresettel felléphet. Az igazgatósági tagoknak ezt a felelősségét nem szünteti meg az a körülmény sem, hogy a törvénynyel vagy az alapszabályokkal ellenkező intézkedés." közgyűlési határozaton alapszik ; valamint ebből a szempontból közömbös az is, hogy a közgyűlés az igazgatóságnak a felmentvényt a számadásokra és mérlegre vonatkozóan megadta, mert az a körülmény csak a részvénytársaság és az igazgatóság közti jogviszonyban bír jelentőséggel, ellenben a részvényes avagy hitelező kártérítési igényére egymagában befolyást nem gyakorol. (P. IV. 571/1927.) Nem bír jelentőséggel a jelen pör eldöntése szempontjából az sem, hogy a kereset beadásakor a részvények már nem voltak a felperes birtokában, mert a K. T. 189. §-ában szabályozott kártérítési kereset nem esik a K. T. 174. §-ában szabályozott és kizárólag a részvényest megillető kereset tekintete alá. = L. ehhez dr. Sebestyén Samu cikkét a főlapban. Részvénytársaság által egyes részvényeseivel kötött szállítási szerződés módosítása 108. nem történhetik közgyűlési határozattal