Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. ben a viszonyok előre nem látható időközi átalakulásai folytán az általános gazdasági viszonyokban oly mélyreható változások állottak be, amelyekkel a felek okszerűen nem számolhattak, sőt az e részben meg nem támadott ténymegállapítás szerint a vasút­társaság felszerelési cikkeinek és anyagárainak árai is e változá­sok következtében az aranyparitáson felül emelkedtek, tehát a fennebb megjelölt szerződési kötelezettség fennállása eseten az egyik fél a jóhiszeműséggel és méltányossággal ellentélben nem várt aránytalan nyereségre tenne szert, míg a másik fél ugyanilv veszteséget szenvedne, a kir. Kúria a fennebb felhívott anyagi jogszabály alkalmazásával a méltányosság szerint tekintve, hogy alperes az F B. alatti okiratban vállalt kötelezettségét több, mint húsz éven át teljesítette: az adott esetben az F Ú. alatt csatolt okiratban vállalt alperesi kötelezettség fennállásának időtartamát 1924. évi január hó l-ig már leteltnek állapította meg. A fellebbezési bíróság tehát azzal, hogy a felperest az al­peresnek az 1902. évi október hó 29. napján fennállott díjtéte­leknek, a vonalán túlmenő viszonylatokban pedig az akkor volt átmeneti díjtételeknek 1924. évi július hó 1. napjától kezdődően aranykorona értékben való visszaáltítási kötelezettségének kimon­dására irányuló kereseti kérelmével elutasította, anyagi jogszabályt nem sérteti és így az ez ellen irányuló felperesi felülvizsgálati panasz alaptalan. 105. A kötbér mellett a jogosított, a kötbérrel kötelezett által berendezett üzlet megszüntetését is követelheti. (Kúria 1926 szept. 16. P. II. 4718/1925. sz.) Indokok: Anyagi jogszabálysértéssel mondta ki a fellebbezési bíróság, hogy felperes a kötbér mellett az alperes által létesített étkező megszüntetését nem követelheti, mert felperes az érdekeinek védelmére szolgáló szerződés fenntartását és az abban foglalt kikötésnek alperes részéről való megtartását jogosan követelheti; mert továbbá az alperes által vállalt kötelezettség megszegése esetére bíróság gyanánt van kikötve; az tehát nem váltságdíj, nem azonos a szerződés 9. pontjában emlílett váltságösszeggel, amelynek lefizetésével a tilalom megszűnik, hanem a szerződés­ben a felperes részére biztosított jog tovább fenntartásánál védel­mére szolgál, annak megfizetése tehát a felperes jogát meg nem szünteti, alperest pedig a szerződésben vállalt kötelezettsége alól fel nem menti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom