Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

X Tartalommutató. ségletét kielégíteni nem tudta, ennek a Devizaközponton kívül való kielégítését nem tekintette a rendeletbe ütköző­nek, a Nemzeti Bank megkeresésére vonatkozó indítvány elutasítva, mert a Devizaközpont állított magatartása az ügylet érvénytelenségét nem érintené 80 21. Turpis causa nem érinti elvileg sem a valorizálás kérdé­sét, sem ennek mértékét 32 Kamat. Búzakölcsön kikötött kamatának mérséklése. 8. A kölcsön évi 21 % búzakamatra adatott s a félévi kamat a kölcsönnyújtáskor le vonatott. Csak 8 % kamat Ítéltetett meg ; az azonfelül levont kamatok a tőke lerovására szá­míttattak 10 38. Kamatok után felszámított kosztkamat megítélve azon az alapon, hogy a megbízók e miatt a felszámításkor ki­fogást nem emeltek 58 48. 5 % kamat helyett kisebb kárkamat megítélve az adós vétkes fizetőkésedelme nélkül is 77 Kölcsönügylet semmisnek kimondására irányuló kereset 63. elutasítva, mert a kölcsön nyújtása idején vidéki pénz­intézetek általában 21/2%-ig terjedő heti kamat mellett adtak kölcsönöket 90 12% kamat, kikötés alapján, 69. azon alapon megítélve, hogy a kötelezett, részvényeket ekkora kamat fizetését tartalmazó felhívás alapján jegy­zett s a kereseti váltót a lejáratig számított ekkora kamatot magában foglaló összegről állította ki 105 8 %-ot meghaladó kamat kikötése 85. az 1877 : VIII. tc. rendelkezéseibe ütközik, tekintet nél­kül arra, hogy a kikötött kamat összege az országban szokásos kamat mértékén alul van. — Ha a törvényben megengedettnél nagyobb kamat köttetett ki, az egész tar­tozás kiegyenlítésére elégtelen fizetés nem első sorban for­dítandó kamatra és csak az így fennmaradó összeg tőketör­lesztésre, hanem kamatra a fizetés csak a törvényes maxi­mum erejéig számolható el. (Búzakölcsön) 123 A kamatlevonás ellen nemtiltakozás jelentősége 111. nem az, hogy az adósok a törvényben megengedett mér­téken felül kikötött kamatot a hitelezőnek megfizették, hanem ezek a kamatok a tőkéből levont összegnek tekin­tendők 159 Zálogjog, megtartási jog. 100. Kézizálogból, bírói közbenjárás nélkül, eladás útján sza­bálytalan kielégítés, mert a záloghitelező és zálogadós ebben nem állapodtak meg. a záloghitelezőt csak kár­térítésre kötelezi. (32. sz. polgári döntvény) 143 Kereskedelmi megtartási jog nem gyakorolható, 110. ha — harmadik személy, az értékpapírokat az adós bele­egyezése nélkül szolgáltatja át a hitelezőnek. — Nem vál­toztat ezen az, hogy a harmadik személy az intern jog­viszonyban netalán megbízottja volt a hitelezőnek .... 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom