Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. mulasztása idézte elő felperesnek a S. J. bőrgyár részvénytársaság részére foganatosított árúszállításból származó vitatott károsodását, abban az esetben az alperesek mint a részvénytársaság igazgatóságának abban az időben tagjai a K. T. 189. §-a alapján azért felelősek. Jogelismerés megtámadása tévedés címén. 82. A vitás jogra vonatkozó elismerés az ellenfél beleegyezésének esetén kívül vissza nem vonható és csak a jogügyletek érvénytelenítését eredményező okok fennforgása esetén érvényteleníthető. (Kúria 1927 jún. 23. P. IV. 6158/1926. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében előadott és e részben meg nem támadott tényállás szerint a felperes a közte és az alperes között fennálló alkalmi egyesülés részére a Garay-féle magas kamatozású kölcsönt az alperes tudtával és hozzájárulásával vette fel és így a kölcsönre általa fizetett kamatok felél az alperestől követelheti, mert az alkalmi egyesülés kiadásait a benne részvevők a nyereségben és a veszteségben való részvételük arányában tartoznak viselni, a nyereségben és veszteségben viszont a K. T. 62. §-ának második bekezdése értelmében más megállapodás hiányában fejenként osztoznak, az adott esetben pedig más megállapodás a felek között nem volt. Nem változtat az alperesnek a kamatok felének viselésére való kötelezettségén az 1924. évi december hó 1-én, tehát hetekkel a terhes kölcsön felvétele után kelt levelében közölt tiltakozása, mert a kölcsön felvételére adott hozzájárulását később egyoldalúan vissza nem vonhatta és így e tiliakozásá beleegyezésének hatálytalanítására nem szolgál. Nem sérti tehát az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak idevonatkozó döntése és így az alperes felülvizsgáláti kérelme e részben nem alapos. Nem aiapos az alperesnek az amiatt emelt felülvizsgálati panasza sem, hogy a fellebbezési bíróság az A) alatt csatolt elszámolás 9—26. létele alatt szereplő kamatokban elismerése alapján marasztalta, holott felülvizsgálati előadása szerint elismerése tévedésen alapult. A vitás jogra vonatkozó elismerés ugyanis az ellenfél beleegyezésének esetén kívül, vissza nem vonható és csak a jogügyletek érvénytelenítését eredményező okok fennforgása esetén érvényteleníthető, ily okok megállapítására alapul szolgáló új lénykörülmények azonban a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 534. §-a rendelkezéséhez képest már föl nem hozhatók és így az alperes elismerésének tévedésen alapuló voltára nem hivatkozhalik.