Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. 109 Felperes további jutalékigényét ama gabonakészletek után érvényesíti, melyek tekintetében a tervezett ügyletkötés az egyesületi tagok csatolt nyilatkozatai szerint azért maradt el, mert az alperesek a megállapodástól elállása folytán a felperes a tagjait erről értesítve, felhívta, hogy ne forduljanak ügyletkötés végett az alpereshez. Ez igényjogossága megítélésénél az az anyagi jogszabály tartandó szem előtt, hogy a közvetítőt a szerződésszerű jutalék az ügvlet meghiúsulása esetében is megilleti, ha a megállapodásszerű feltételekkel való szerződéskötésre kész ügy felet hoz, az ügvlet azonban a jutalékot kötelezett fél hibájából hiúsul meg. Kérdés tehát, vájjon adott esetben az alperes a tervezett ügyletek megkötésétől jogosan állhatott-e el? Elállását a D) jelű (1925 július 18.) levelében azzal okolja meg, hogy a megállapított szerződésformulához a budapesti an\aintézetének igazgatósága nem járult hozzá. Ez az ok azonban a perben nem is érvényesíttetvén, már ez okból sem jöhet figyelembe; a július 16-án a felperes egyesület elnökéhez a P.-ügyben írt levélben pedig alperes a téves zsák-behívás miatt jelenti ki, hogy nem reflektál a leszámolási ügyletekre. Ezt megelőzőleg a F.-ügyben tanúsított felperesi eljárást is kifogásolta az alperes a júliusi levelében. E kél körülményt hozza fel alperes a per előtt, de a szerződés augusztus 15-ig terjedő hatálya lejárta után hozzáintézett ügyvédi felszólításra is elállása okául a csupán akkor felhozott változott gazdasági helyzeten kívül. Ilykép csak a P.-féle téves zsákrendelés és a F. részére időközi előleg kieszközlés igényel méltatást az elállás jogossága szempontjából. Ezek az összeköttetés megindulásakor tett téves felperesi intézkedések azonban legfeljebb az azokból netán eredő kár megtérítésének követelésére, de nem a megállapodástól való elállásta nyújthattak jogos alapot. A megállapodástól való elállás jogossága alapján tehát az alperes nem védekezhelik sikerrel. Ezek után az volt vizsgálandó, vájjon az alperes tetszésére volt-e bízva az egyes jelentkező egyesületi tagokkal való ügyletkötés, avagy arra kötelezve volt-e? Figyelembevéve, hogy sem a 3 7. jelű szerződésformula, sem a felek 4 •/. jelű közvetetlen szerződése nem tartalmaz ez irányban' kifejezett rendelkezést, a 2 7. jelű felperesi ajánlattal kapcsolatban megállapított ama nem vitás körülményből azonban, hogy a tervezett összeköttetés azt célozta, hogy a felperesi egyesület a tagjai részére gabonakészletüknek leszámolásra elhelye-