Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

90 fliteljogi Döntvénytár. és nem, mint ahogy azt a fellebbezési bíróság nyilvánvaló toll­hibával megállapította, 1923 ápr. havában történt. Megállapított tény az is, hogy felperesek jogelődei: R. József, G. L. Pál, dr. S. Ottó és K. Bertalan eredetileg az alperes szolgálatában állottak és a szabadkai gyárüzemben teljesítettek szolgálatot; a Racionali­zálás után pedig a szabadkai gyártelepet átvevő Z. r.-t. szolgá­latába kerültek és változatlan illetményekkel ott folytatták szolgá­latukat; R. József és G. L. Pál még jelenleg is ott működnek, dr. S. Ottó és K. Bertalan pedig 1922 október, illetőleg novem­ber hóban önként kiléptek, és felmondási időre eső járandósá­gukat, fejenként 7500 dinár (30,000 jugoszláv korona) ajándék­kal együtt a Z. r.-t.-tól megkapták. E tényállás mellett a felperesek által felmondási időre járó fizetés és végkielégítés iránt alperes ellen indítóit kereset jogos­sága azon fordul meg, vájjon jogelődeiknek a nacionalizálás foly­tán átruházott szabadkai üzletben való további alkalmazása az alperesnél teljesített szolgálat azonnali megszakításának, avagy e szolgátat folytatásának tekinthető-e? Felperesek jogelődei a Z. r.-t.-nál való tovább alkalmazásuk­ban megnyugodtak, és kettőjük még most is ott teljesít szolgá­latot. E szolgálaluknak korábbi alkalmazásuk helyén való folyta­tása a szolgálati viszony folyamatosságára mutat; ezzel szemben az a kérdés döntendő el, vájjon a további szolgálat kedvezőtle­nebb fellételek mellett teljesíltetetl-e ? és vájjon új alkalmazás természetével bírt-e ? Az irányadó tényállás szerint a szerb-horvát-szlovén király­ság területén, és ekként az ahhoz átcsatolt Szabadkán is a szol­gálati viszony tekintetében az 1918 október végéig keletkezett magyar törvények vannak érvényben, az 1910 1920. M. E. sz. rendelet azonban ott érvénnyel nem bír; és ekként az említett területen nincs oly jogszabály érvényben, mely a fontosabb teen­dőkkel megbízott tisztviselőknek két évet meghaladó szolgálat után hathavi felmondási időt és külön kikötés nélkül is végkielégítést biztosítana; a Z. első jugoszláv vegyipar r.-t. pedig felperesek jogelődei részére szerződésileg sem hosszabb felmondási időt, sem végkielégítést ki nem kötött, sem ilyen igényt magával szemben el nem ismert. A fellebbezési bíróság jogi álláspontja szerint felperesek jog­elődei az üzlelálruházás folytán azért nem jutottak hátrányosabb helyzetbe, mert működésük helyén, Szabadkán mindig az 1918. év október végéig fennállott magyar törvények voltak és vannak érvényben; e jogszabályok alapján pedig a Z. r.-t.-nál nyert el­bánásnál több jogot akkor sem érvényesíthetnének, ha alperes üzletét ál sem ruházta volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom