Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hiteljogi Döntvénytár. lévén, a felpereseknek felajánlott beosztás és hatáskör, különösen oly nagy banknál, mint az alperesi, önérzetükre lealázó nem lehetett. Ha tehát felperesek az ekként felajánlott állást el nem fogadták, alperesre nem hárult nagyobb kötelezettség, mint amekkora jogelődét a beolvadt E. M. í.-ot a szolgálati viszonynak felmondás mellett való felbontása esetében terhelte volna; vagyis köteles volt felpereseknek az E. M. í. r.-t.-nál élvezett illetményeik és szolgálati idejük alapján kiszámított és a felmondási időre járó, valamint végkielégítés címén megillető járandóságokat kifizetni. Ennek a kötelezettségének pedig alperes a 2. és 117. alatt csatolt elismervények szerint eleget tett; és pedig nemcsak az ott foglalt joglemondás alapján, hanem a felmondási idő tekintetében a fennálló jogszabályok értelmében is. Ugyanis, minthogy felperesek az alperes szolgálatába át nem léptek, illetményeik a fent kifejtettek szerint eredeti munkaadójuktól járó munkabérük alapján volt kiszámítandó Az 1910/1920. M. E. sz. rendelet 7. §-a értelmében a felmondási időre járó illetményeket azon munkabér szerint kell számítani, melyei az alkalmazott a szolgálati szerződésnek a felmondás időpontjában érvényben álló rendelkezései értelmében élvezett. Ezeket az illetményeket pedig felperesek 1923 aug. 30-án előre, egy összegben megkapták; tehát oly időben, midőn a magyar korona zürichi jegyzése 0'03 volt; ennélfogva nem lehet igényük arra, hogy a felmondás ideje alatt a szolgálatban álló, és illetményeiket havonként, romló koronában felvevő tisztviselőknek és időközi pénzromlás ellensúlyozásául nyújtott fizetésemelések nekik utólagosan kiadassanak. Ebből pedig az következik, hogy a felmondási időre járó illetmények tekintetében felperesek jogos igényeikre nézve akkor is ki volnának elégítve, ha a 2. és ll-/. alatti joglemondó nyilatkozatokat alá nem írták volna. A végkielégítésre nézve is alaptalan a kereset, mert a 2. és 11 '/. alatti nyilatkozatok aláírásánál vitatott megtévesztésükre alapított panasz nem helytálló. Ugyan is nem is nézve azt, hogy a B) alatti szerződés szerint a beolvadó E. M. I. r.-t. igazgatóságának működése és hatásköre nem azonnal az egyesülés bejegyzésével, hanem csak akkor szűnik meg, ha az összes aktív és passzív vagyont átadta és a beolvadás zavartalan foganatosítása érdekében szükséges okiratokat kiállította és az erre szükséges jogcselekményeket teljesítette; ezek közé pedig az alpereshez átlépni nem kívánó tisztviselők szolgálatának felmondása és kielégítése is tartozott; az 1923 aug. 6-án kelt 3 7. alatti levelekből felpereseknek tudomást kellett szerezniük arról, hogy az egyesülés nemcsak elhatároztatott, hanem a cégjegyzékbe való bevezetéssel be is