Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XX. kötet (Budapest, 1928)

Hileljogi Döntvénytár. az ezen napon a felek egyező előadása szerinti zürichi 40'25-ös koronajegyzés alapulvétele mellett 1926 dec. 31-ig a pengőérték életbeléptét megelőző időpontig 50%-os valorizációval kiszámílott 14.037,459-75 K-nak a 60,000/1926. I. M. sz. rendelet értelmében pengőre átszámított összegében és ezután 1917 nov. 10-től számított 5%-os kamatában marasztalta, ezt meghaladólag ellenben a felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasította. = Az ügylet kölcsönnek minősül. A Kúria tehát ezzel az ítélettel kölcsönt valorizált a kölcsönadás napjától. Az ítélet okfejtése szempontjából, amely a valorizálás érdekében más alapot jelöl meg, a 100%-os valorizálás lett volna helyén. Kereskedői gondosság elmulasztása 47. okából kárfelelősség, mert az értékpapírkereskedők elsőrendű intézeteknek értéktartó részvényeit kezdő vállalatoknak bizonytalan belső értékű részvényeivel cserélték ki. Nem változtat ezen, hogy a megbízó előzően hozzájárult az értékpapírok kicseréléséhez s hogy a cserélés idején a cserélt értékpapírok árfolyama között lényeges különbség nem volt. _, . (Kuna 1927 ápr. 29. P. IV. 7434/1926. sz.) Indokok: Az alperesek elsősorban amiatt élnek felülvizsgálati kérelemmel, hogy a fellebbezési bíróság a felperes módosított kereseti kérelme folytán őket az értékpapíroknak a felperes kezéhez kiszolgáltatására kötelezte, jóllehet a kereset eredetileg a benne megjelölt részvényeknek vagy a felperes vagy a F. tüzelő és épületanyag kereskedelmi r.-t. részére való kiszolgáltatására irányult. Ez a felülvizsgálati támadás azonban nem vehető figyelembe, nemcsak amialt, mert a Pp. 188. §-a szerint nincs helye fellebbvitelnek a bíróságnak az ellen a határozata ellen, hogy keresetváltoztatás nincs, hanem figyelemmel az alperesek felülvizsgálati érvelésére, azért sem, mert a keresetnek a fentidézett vagylagos szövegezése melleit is az értékpapírok kiadása, tehát egyetlen egy szolgáltatás a tárgya s így a két vagy több szolgáltatást fellételező vagylagos kötelem nem forog fenn. Az alperesek tehát nem vitathatják sikerrel, hogy az őket, mint adósokat illető választási jog gyakorlása folytán most már csupán az értékpapíroknak az említett részvénytársaság részére való kiszolgáltatására lennének kötelezhetők. Nem alapos az alpereseknek amiatt emelt felülvizsgálati panasza sem, hogy a fellebbezési bíróság őket az értékpapírok ki-