Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hileljogi Döntvénytár. vn szövegébe felvett «Sopronvárosi lóhúsüzem» toldat nyilván alkalmas annak a látszatnak felkeltésére, hogy az alperes üzlete Sopron városával, mint jogi személlyel valamelyes összeköttetésben áll; ami pedig a való helyzetnek meg nem felel. Vonatkozó indokainál fogva helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az a jogi érvelése, hogy az alperes által használt cégszöveg a felperes névhasználati jogát sérti és így alperest illetően a K. T. 24. §-ában meghatározott cégbitorlás ismérvei fennforognak. Nem sértett ezek szerint jogszabályt a fellebbezési bíróság akkor, midőn felperes keresetének helyt adva, alperest a jogosulatlan céghasználattól eltiltotta. Alperes felülvizsgálati kérelme tehát nyilván alaptalan. Gondatlanság foka; természetbeli és pénzbeli kártérítés előfeltétele. 43. /. Alperes pénzintézetnek az a mulasztása, hogy fiumei fiókja által foganatosítandó intézkedés bevárása nélkül a főintézet által eszközölt előbbi joggyakorlást visszavonta, nem minősíttetett súlyos gondatlanságnak. — //. Csak szándékos vagy súlyos gondatlanság fennforgása esetében kötelezhető a károsító természetbeli kártérítésre, ellenkező esetben csak pénzbeli kártérítéssel tartozik. — ///. A károsított a kár enyhítése végett tőzsdei árral bíró árúkra nézve is fedezeti vételt tartozik eszközölni. (Kúria 1926 febr. 11. P. IV. 1627/1925. sz.) A kir. Kúria: Az alperest felülvizsgálati kérelmével, annyiban, amennyiben az a fellebbezési bíróság ítéletének az alperes kártérítési kötelezettségét megállapító része ellen irányul, elutasítja, úgyszintén elutasítja a felperest is felülvizsgálati kérelmével annyiban, amennyiben az a fellebbezési bíróság ítéletének a kártérítés pénzben szolgáltatását megállapító része ellen irányul, egyebekben azonban a fellebbezési bíróság- ítéletét feloldja. Indokok: A fellebbezési bíróság helyes ténybeli következtetéssel állapította meg, hogy R. Gyula a felperes részvényeit nem mint magánegyén, hanem mint az alperes fiumei fiókjának főnöke, ennek a fióknak illetve végeredményben az alperesnek nevében vette át az alperes budapesti főintézetétöl és vállalta el a felperessel szemben azt a kötelezettséget, hogy a szóbanforgó részvényeket Fiúméba leszállíttatja, ott azok alapján az elővételi jogot gyakorolja és annak utánna az alperes budapesti főintézete által eszközölt előbbi joggyakorlást visszavonja. Az okszerűségnek megfelelően megállapított és így a felülvizsgálatnál irányadó ebből a tényállásból kitünőleg a felperes a szóbanforgó részvényei után az elővételi jognak akár a budapesti