Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiíeljogi Döntvénytár. Vétel: a vételár felemelésére irányuló igény 39. azon az alapon, hogy a korona zürichi jegyzése nem fejezte ki mindig a korona vásárló erejében beállott változást, elutasíttatott. (Kúria 1925 okt. 28. P. IV. 4420/1924. sz.) Indokok: Nincs megtámadva a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a felperes által az alperesnek előbb bérbe, utóbb el- és átadott villamos motornak a számla bemutatásakor, 1923 március 24-én fizetendő 600,000 K vételárá't az alperes 1923 május 8-án ajánlotta fel a felperesnek s 1923 május 11-én helyezte bírói letétbe. A felperes arra való utalással, hogy a korona zürichi jegyzése nem fejezi ki mindig a korona vásárló erejében beállott változást, a korona értékében az alperes késedelmének ideje alatt beállolt értékcsökkenésre alapítottan vitatja azon eljárásnak jogosságát, hogy az ebből az okból a motorért követelt 800,000 K-ra felemelt vételárrál szemben az alperes által felajánlott eredeti 600,000 K-ás vételárat visszautasította, egyszersmind érdekének kiegyenlítését azon különbözet, mint kár megtérítésével kívánja elismertetni, amely a motor értékében az áraknak emelkedésében megnyilvánuló, a pénz értékének a korona zürichi jegyzésénél nagyobb mérvű csökkenése folytán az alperes késedelmének ideje alatt érte Őt. Ezen kárkövetelés érvényesítésének alapja azonban nem lehet az az eljárási mód, amely ezt a nagyobb mérvű károsodást a motor értékének a szakértők meghallgatásával megállapítandó emelkedésével kívánja bizonyítani. Az a körülmény ugyanis, hogy a meg nem támadott további ténymegállapítás szerint az alperesnek a bérbeadás alkalmával birtokába adott és az eladás alkalmával rövid uton átadás útján lulajdonátruházási szándékkal átadott motor értéke 1923 május elején 800.000 K-ra emelkedett, a fellebbezési bíróság helyes megállapítása szerint kárkövetelés alapja gyanánt nem érvényesíthető abban az esetben, ha az áremelkedés a pénz értékcsökkenésétől függetlenül állott elő. Mert az árú értékében a pénz értékcsökkenésén felül egyéb gazdasági vonatkozású tényezőktől is függő emelkedésből felperest annak folytán, hogy a vételi ügylet tárgyát tevő árút már szolgáltatta és az alperestől csakis a vételár megfizetését és a késedelemből eredő kárának megtérítését követelheti, egyéb kár nem érte, aminélfogva érdekének kiegyenlítése csakis a pénz értékének csökkenéséből eredő kárának megtérítésében állhat. Mivel pedig a fellebbezési bíróság helyes megállapítása szerint a felperesi számla valószínű bemutatásának napján 1923 március 24-én a korona jegyzése 011, a fizetés folyósításának alkalmával április havában 011—12 között, a fizetésnek alperes által