Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár. *9 1. Indokok : Abból, hogy felperes a kereseti 2115 q búzának egyenértékét az A) alatt másolatban csatolt könyvkivonatban a könyvkivonat kiállítása időpontjában volt értéknek megfelelően 1.543,950 K-ban tüntette fel, éppen nem következik az, amit alperes felülvizsgálati kérelmében vitat, hogy t. i. felperes már csak ezt az 1.543,950 K-t követelheti. Mert a nem vitás tényállás szerint alperes az általa felperestől átvett 19,030 kg fa ellenében magát vagónonkint 11 q búzának a szolgáltatására vagy egyenértékének a megtérítésére kötelezte s minthogy nem vitás az sem, hogy alperes eddig sem a 21 15 <| búzát nem szállította, sem annak az egyenértékét meg nem térítette, anyagi jog szerint vagy a kereseti búzát tartozik leszállítani, vagy annak a teljesítéskori egyenértékét megtéríteni. II. Indokok: Nincs oly jogszabály, mely a hitelező választási jogát pusztán annak késedelmes gyakorlása miatt önmagától elenyésztetné és az adósra szállítaná át. Ez csak akkor következnék be, ha az adós a késedelmes hitelezőnek a választásra megfelelő határidőt szabott és ez eredménytelenül telt el. Ez azonban az irányadó tényállás szerint nem történt meg. A 13.'/. alatti szerződés a választás jogát kifejezetten a felperesnek, mint hitelezőnek biztosította ; vagylagos keresetével pedig a választási nem engedte át az alperesnek, hanem a bíróságra bízta. Ennélfogva alperes azt sem panaszolhatja, hogy a választási jognak a perben történt gyakorlásával és a vagylagos követelések egyikének elejtésével ő esett volna el választási jogától és jutott volna a keresettel megteremtettnél kedvezőtlenebb helyzetbe. = Azt a tételt, hogy a hitelező a vagylagos keresettel a bíróságra, nem pedig az alperesül perbevont adósra bízza a választást, helytelennek tartjuk az alternatív szolgáltatásra irányuló kötelmekre szóló jogszabályoknál, de annálfogva is, hogy a vagylagos marasztalási kérelem bármelyik változatának teljesítésével a perbevitt jog megszűnik. Heti kamat érvényesen kiköthető 35. külföldi valuta után is. (Kúria 1925 okt. 28. P. VII. 2649/1925. sz.) Indokok: A valódiságra nem vitás L) alatti levelében az alperes a felperesnek azt írja, hogy a követelés 1924 május 12-én és részben 16-án esedékes és hogy a felperes a követelése után felszámíthat ellene heti 2%-os kamatot. Hiteljogi Döntvénytár. XIX. 4