Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár, milyen módon és minő feltételek alatt fogják eszközölni. Ilyen tényállás mellett figyelemmel arra is, hogy a részvényeket alperes vette meg s azok megvétele után az alperes kezelése és rendelkezése alatt maradlak, — a közös ügyletet vivő társnak (üzletvezető tagnak) az alperes tekintendő. Az ügylelet vivő alkalmi társ pedig e tisztéből folyólag ellenkező megállapodás hiányában — feljogosítottnak tekintendő arra, hogy a közös ügylet tárgyáról s nevezetesen annak az alkalmi társak állal szándékolt értékesítéséről is saját belátása szerint, a másik, illetve a többi alkalmi társnak megkérdezése és hozzájárulása nélkül is intézkedjék, míg e többi alkalmi társnak, amint már említve Ion. a K. T. 62. "§-ának utolsó bekezdése értelmében csak ahhoz van joga, hogy a közös ügyletet vivő társtól az ügylet befejezése, illetve lebonyolítása után számadást s amennyiben az ügyletet vivő társ az értékesítés, illetve az ügylet lebonyolítása körül nem a rendes kereskedői gondossággal járt el, az ebből származó kár megtérítését kövelelje. Az adott esetben tehát az alperes jogosan járt el akkor, amikor a 150 darab részvényből 100 darabot a felperes „előzetes hozzájárulásának kieszközlése nélkül ériékesített; s minthogy a felperes nem is állította, hogy az alperes ezen értékesítés körül nem a rendes kereskedői gondosság kifejtésével járt el, a felperesnek csak ahhoz volt joga, hogy a fennmaradt 50 darab részvénynek is az alkalmi egyesülés javára való értékesítését s ezzel az egyesülés megszüntetését és aztán számadást s ennek eredményéhez képest az őt megillető felerésznek meglelelő pénzösszegnek megfizelését követelje az alperestől. A kifejtettek szerint tehát a felperes a 75 db részvénynek természetben való kiadását az alperestől nem követelhette s így a felperesnek erre irányuló kereseti kérelme alaptalan és ebből folyóan még inkább alaptalan a felperesnek az a további kereseti kérelme, hogy az alperes a 75 db részvény kiadása körüli állítólagos késedelme folytán a felperes részére kártérítésre, nevezetesen a fellebbezési bíróság ítéletében jelzett árkülönbözet fizeésére köteleztessék. Következésképpen az anyagi jogba ütközik a fellebbezési bíróságnak az alperest kártérítés fizetésében elmarasztaló döntése, az alperesnek ez iránti felülvizsgálati panasza tehát alapos. Ezért az alperes felülvizsgálati kérelmének az ügy érdemében helyet kellelt adni s a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperest az említett árkülönbözeti kár megfizetése iránti kereseti kérelmével el kellett utasítani. Az elsőbíróság az alperest a 75 db részvényen kívül a felperes állal az imént jelzett kártérítés iránti kereseti kérelmével való netáni elutasíttaiása esetére, másodsorban előterjesztett kereseti kérelemhez képest további 37 db részvénynek 212,000 Iv