Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvéuylár. 17 Vétel: állatoknak élősúlya, 12. ha ki van kötve darabonként, az árú minőségi kelléke. Előleges szemlével felmerült költség nem számít a kártérítéshez, hanem a perköltséghez s ígg az erre vonatkozó véghatározatban bírálandó el, hogy a szemlekérő ellenfele azt megtéríteni tartozik-e. (Kúria 1925 nov. 14. P. IV. 364 1925. sz.) Indokok: Az irányadó tényállás szerint a felperes 1921 december 21-én 10 db elsőrendű 5 6 éves, páronkint 13 — 13Vá métermázsa élősúlyú igás ökröt vásárolt élősúlykilogrammonként 37 K vételárért az alperestől, aki 1922 március közepén 10 db ökröt tényleg ál is adott a felperesnek. A felperes a 10 db ökröl átvette. Minthogy azonban a 10 db ökörnek élősúlya összesen 4640 kg s így a szerződésileg kikötött súlynál 1860 kg-mal kevesebbet telt ki, ennélfogva a felperes előadása szerint — az ökröket a súlyhiány és az ezzel kapcsolato> minőségi kellékhiány miatti jogainak fenntartásával vette át és fizette ki azok szerződésszerű vételárát és az ez alapon indított keresete arra irányult, hogy az alperes a nem szállított élősúly után, mivel ebben a részben a szerződést mennyiségileg nem teljesítette, a KT* 353. §-a alapján kártérítés fizetésére — a miatt pedig, mivel az ökrök az élősúlykevesblet folytán minőségi hiányban is szenvedtek, a KT. 348. §-a alapján árleszállítás címén a kifizetett vételár megfelelő részének visszafizetésére és azonkívül a megtartott előleges szemle körül felmerült költségnek is kártérítés címén való megfizetésére (kereset 1., 2. és 8. p.) köteleztessék. A felperes keresetének most, említett részei azonban alaptalanok. Darabszám szerint megállapított mennyiségű élőállatra vonatkozóan létrejött vételügylelnél ugyanis a vett árú mennyisége az állatok darabszáma által van meghatározva, míg ezzel szemben az állatoknak darabonként vagy — mint az adott esetben — páronként kikötött élősúlya az árúnak minőségi kellékét képezi. A fennebb kiemelt tényállás szerint az alperes a kereseti ügyletet, az annak tárgyát tevő árú mennyisége tekintetében egészben teljesítette, mert a kötlevélnek megfelelően 10 db ökröt szállított, illetve adott át a felperesnek, következésképpen a felperes a szerződésnek mennyiségileg részben nem teljesítése címén a KT, 353. §-a alapján kártérítést az alperestől nem követelhet, hanem azon az alapon; hogy az alperes által átadott 10 db ökör kevesebb élősúllyal bírt, mint amilyen súlyú ökröket az alperes szállítani tartozott volna, hogy tehát az ökrök nem feleltek meg a kikötött minőségnek, a felperes a KT. 348. §-a alapján árleszállítást igényelhetne, ha az ilyen igény érvényesíihelésének feltételi fennforognának. Az adott esetben azonban a felperes árleszállítást sem igényelhet. Árleszállítást ugyanis a vevő azon értékkevesblel erejéiír Hiteljogi Döntvénytár. XIX. 2