Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)
1 í Hiteljogi Döntvénytár. A felperesnek a marasztalási tőke-átértékelés és magasabb kártérítési kamatnélküli megítélése miatt előterjesztett panasza ugyancsak alaptalan. Ugyanis a fellebbezési bíróság helyes okfejtése szerint nincs rosszhiszemű magatartás abban, hogy az alperes a felperest a szolgáltatás határidejének leteltével nyomban ki nem elégítette. Erről csak akkor lehet szó, ha a felperes azt a kötelezettségét teljesítette volna, hogy felhívja az alperest, hogy szolgáltasson természetben részvényeket az alaptőke felemelése előtt vagy szerezze meg az elővételi jogokat, hogy hozzájuthasson a kedvezményes jogon kibocsátandó új részvényekhez. Minthogy azonban a felperes nem is vitatta ilyen magatartás tanúsítását, követelése kérelem szerinti megítélésének helye nincsen. Be nem jegyzett szövetkezet. 10. Az ilyen által kötött ügylet joghatályos szerződésnek nem tekinthető. Ezzel szemben a részteljesítés figyelmen kívül hagyandó, ha az eladó azt a kiutalásra hivatva volt szerv rendeleiére teljesítette. (Kúria 1925 nov. 20. P. VII. 3409 1925. sz.) Indokok: A felperesi szövetkezetnek a még hátralékos famennyiség leszállítására (teljesítésére) irányuló keresete az 1920. évi november hó 4. napján kötött A) alatti ((Megállapodásinak címzett szerződésre van alapítva. Nem vitás tény, hogy ebben az időpontban (1920 november 4.) a felperesi szövetkezet a cégjegyzékbe még bejegyezve nem volt. A KT. 228. §-a értelmében a szövetkezet bejegyeztetése előtt nem létezőnek tekintendő, következéskép az A) alatti szerződés a szövetkezetnek az e részben nem vitás tényállás szerint az A) alatti kiállítása után 1920. évi november 27-én történi bejegyeztetése után válhatott joghatályossá. A fennforgó esetben azonban az A) alatti szerződés a felperes szövetkezet bejegyeztetése után sem válhatott joghatályossá, mert nem vitás az sem, hogy alperesek a felperesi cég bejegyeztetése előtt a fakormánybiztosságot azon az alapon, hogy ők a bejegyzés hiányáról nem tudván, a szövetkezet részére való fakiutaló rendelkezésének megváltoztatására kérték. Evvel a magatartásukkal tehát az alperesek még az A) alatti hatályba lépte előtt nyílt kifejezést adtak annak, hogy az A) alattival a felperesi szövetkezettel szerződést kötni nem kívántak. Az ezt követő időben a peres felek között újabb szerződés — amint ez nem vitás — nem létesült az a különben ngyancsak nem vitás körülmény pedig, hogy az alperesek már az ezutáni időben teljesítették 'az A) alattiban meghatározott részleges faszállításokat,