Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

156 Hiteljogi Döntvénytár. a szolgálatából tehát minden ok nélkül el volt bocsáthaló, állandó alkalmazási viszonyra jogot nem szerzett s ideiglenes alkalmazott volt. Mivel pedig nincs törvényes rendelkezés arra, hogy a Máv. a külön szerződéssel való alkalmazás feltételeit mindjárt a szolgálati jogviszony kezdetén jelentse ki, de felperes különben is azáltal, hogy a külön szerződéssel való ideiglenes alkalmaztatását közlő felvételi okmány kézbesítése után, — 1917. évi szeptember hó 23-tól — a fenti külön szerződés hatálya alatt az alperes Máv. szolgálatában továbbra is megmaradt, ezzel a szóló cselekvényével a szolgálati viszonynak ily módon történt szabályozásához hozzájárult, s így őt helyesen tekintette alperes ideiglenes alkalmazottnak ; következéskép ugyané törvény 53. §. V. 4. pontjában írt 14 napra a szolgálatot bármikor, minden indokolás nélkül jososan felmondhatta. Helyet kellett tehát adni az alperes felülvizsgálati kérelmének, és a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatása mellett, felperest a törvényellenes felmondás megállapítása és járulékai iránt indított keresetével el kellett utasítani. Turpis ügylet 115. azon az alapon, hogy felperes alperesnek, külföldön fennállott olyan tartozása kifizetésére magyar korona összeget adott át, amelyre a Devizaközponttól átutalást nem kérhetett. Visszaítéltetett az átadott összegből alp. kezén maradt rész. (Kúria 1926 okt. 27. P. VII. 1337/1926. sz.) Indokok: A nem vitás tényállás szerint a felperes 800,000 koronát adott át másodrendű alperesnek külföldön fennállott olyan tartozása kifizetésére, amelynek kiegyenlítésére a Devizaközponttól átutalást nem kérhetett. Ilyen tényállás mellett — felhozott indokai alapján — helyes a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a felperes és másodrendű alperes közt^ létrejött ügylet turpis s így csak az előző állapot helyreállításának lehet helye. Minthogy azonban a jogügylet mindkét félre turpis, az előző állapot helyreállításának is csak a méltányosság keretei közt van helye. A fennforgó esetben az jelentkezik méltányosnak, hogy felperes visszakapja azt az összeget, ami a 800,000 koronából a másodrendű alperes kezén maradt. A meg nem lámadott tényállás szerint a másodrendű alpe-