Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hitetjogi Döntvénytár. *9' megszerzését kellő időben meg nem kísérelte s hogy kísérlete sikerrel járt volna. Az adós alperes tehát önhibáján kívül nem jutott olyan hely­zetbe, hogy kötelezettségének eleget tehessen s ilyképpen a szol­gáltatás az ő részéről tárgyilag" lehetetlenné vált s a kötelem megszűnt. Minthogy ennélfogva a felperes az előrebocsátott jogszabály­nál fogva sem teljesítést, sem a teljesítés elmaradása miatt kár­térítést nem követelhet, a kir. Kúria az alperes felülvizsgálati ké­relmének helyt adott s a fellebbezési bíróság ítélete marasztaló részének megváltoztatásával a felperest a keresetével egészen el­utasította. Az összes eljárási költségeket a peresfelek között azért kel­lelt kölcsönösen megszüntetni, mert ezek mindegyike vétlen ab­ban, hogy az ügylet foganatba nem ment, amennyiben a lehe­tetlenülést előidéző, fentebb előadott körülmény olyan, amely a felek egyikét sem terheli s ennélfogva nincsen alap arra, hogy a peresfelek egyike a, másik fél részére bármi költségben elma­rasztaltassák. Közvetítői jutalék; ((indirekt ügyleteké értelme. 113. Ha megállapítható, hogy a felek valamely szerződésben használt kifejezésnek minő értelmet tu­lajdonítottak, közömbös, hogy a kereskedelmi szokás azon kifejezésnek ettől esetleg eltérő értelmet tulaj­donít- (Kúria 1926 okt. 29. P. IV. 5197/1925: sz. Indokok: Ebben a perben az a kérdés igényel eldöntést, hogy a felperesnek közvetítői jutalékhoz való igénye kiterjed-e azon a budapesti piacon történt megrendelések alapján létrejött ügyletekre is, amelyek nem az általa közvetlenül felvett megren­delés alapján jöttek létre. A felperes álláspontja az, hogy a felek az 1921 június 21-én kelt F) alatti megállapodásban említett «indirekt ügyletek)) meg­jelölés alatt minden budapesti üzletfél által az alperesnél tett meg­rendelést értettek, akkor is, ha az üzletfelet nem a felperes hozta össze az alperessel és ilyképpen a felperesnek közvetve sem volt közvetítői szerepe. Ezzel szemben az alperes azt vitatja, hogy annak az az ér­telem tulajdonítandó, mikép a felperesnek nemcsak az általa köz­vetlenül felvett rendelés alapján kötött ügyletek után, hanem olyan ügylet után is jár jutalék, amelyet az alperes a felperes által

Next

/
Oldalképek
Tartalom