Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)
136 Hiteljogi Döntvénytár. Az arán) szám megállapítására nézve pedig az egyesült társaságok azon saját vagyonának együttes összege irányadó, amely a társaságok 1914. évi július 1. napját megelőző időpont szerint készített utolsó mérlegében ki lett mutatva. (5. §.) Minthogy azonban a nyugdíj meghatározásra szükséges ezek az adatok megállapítva nincsenek és ekként a követelés összege fölött határozatot a kir. Kúria nem hozhat, ennélfogva az ügyet a követelés összege feletti további tárgyalás és költségek viselésére is kiterjedő újabb határozathozatal végett a Pp. 508. §-a értelmében a felebbezési bírósághoz visszautasította. Nyugdíj járandóság megállapítása az 1926: XXVI. te, s illetve a bírói gyakorlat értelmében. 99. 1925 aug. 1-től az arányszám alapján havi 480,000 K-t; a megelőző időre járó nyugdíj a kialakult bírói gyakorlat alapján havi 860,000 K-ban állapíttatott meq. Tr, . „ (Kúria 1926 szept. 23. P. II. 4542/1925. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja, ellenben az alperesek felülvizsgálati kérelmének részben helyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét akként változtatja meg, hogy alpereseket egyetemlegesen 1923 október 1-től 1925 július hó 31-ig havonként 860,000 K, 1925 augusztus hó 1-től kezdve pedig az arányszám esetleges megváltoztatásáig havonként 480,000 K nyugdíjnak, valamint az első- és másodfokon felmerült 8.000,000 K részköltségnek és pedig az esedékessé vált nyugdíjrészleteknek és ezek esedékessége napjától járó 5% kamatainak, valamint a költségnek 15* nap alatt, a később lejárandó részleteknek pedig minden hó 1-én előre végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésére kötelezi. indokok : A fellebbezési bíróság határozata azon az alapon, hogy az ügy munkaügyi bíróság vagy rendes bíróság hatáskörébe tartozik, a 9180/1920. M. E. sz. rendelet 5. §-a utolsó bekezdése értelmében fellebbvilellel megtámadható nem lévén, a fellebbezési bíróság ítélete ellen amiatt, hogy alpereseknek a munkaügyi bíróság hatásköre ellen emelt kifogását elutasította, felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. A felperes nyugdíjigénye a szolgálati szerződésből ered, azért elsőrendű alperes mint munkaadó azon az alapon, hogy felperest mint alkalmazottját a nyugdíjintézetbe való belépésre és a nyugdíjjárulékok fizetésére kötelezte, felelősséggel tartozik. A nvugdíjszabálvzalból megállapíthatóan a nyugdíjalap az