Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hiteljogi Döntvénytár. tényállás szerint a cseh-szlovák területen levő Miava községben született és ottani illetőségű felperes, mint Máv. ellenőr legutoljára 1918 április 27-ike óta a Máv. zágrábi üzletvezetőségnél teljesített szolgálatot és a szerb megszállás után is ott maradt szolgálatban. Az 1921 augusztus 31. napjával a szerb vasútigazgatósága szolgálat alól felmentette, de az ellene előzőleg folyamatba tett büntető eljárástól nem állott el. Felperes az ellene hivatalos hatalommal visszaélés bűntette miatt emelt vád alól 1922 november 30-án kelt jogerős ítélettel felmentetett, melyről 1924 május 26-án kelt határozattal nyert értesítést. Felperes 1922 június 27-én a m. kir. belügyminiszternél a magyar állampolgárság fenntartására irányuló elhatározását bejelentette, az alperesnél 1924 júliusban jelentkezett szolgálatra, azonban csak 1925 június 27-én költözött végleg Magyarországra a zágrábi rendőrség kiutasítása folytán, mikor is alperes az alkalmaztatását megtagadta. A megállapított és irányadó tényállás szerint a cseh megszállott területen levő Miava községben született és ottani illetőségű felperes az 1921: XXXIII. tcikkben foglalt trianoni szerződés 63. cikkének rendelkezése értelmében, azon esetre, ha csonkamagyarországi állampolgárságát kívánta fenntartani, ezen szándékát 1922 július 26-ig tartozott bejelenteni és további egy év alatt, vagyis legkésőbb 1923 július 26-ig tartozott Csonkamagyarország területére beköltözni. Minthogy azonban felperes a törvényes határidőn belül csak az optálásra irányuló bejelentést tette meg, azonban a törvényes határidő alatt Csonkamagyarország területére nem költözött és így a fentebb hivatkozott törvénybe iktatott trianoni szerződés 63. cikkében foglalt rendelkezéseinek eleget nem tett, ennek következtében, bár 1925 március havában Csonkamagyarországra költözött, a magyar állampolgárságot nem szerezte meg, mert az állampolgárságnak törvényes határidőhöz kötött megszerzése, illetve elvesztése tekintetében, közjogi szempontból közömbös az a körülmény, hogy a törvényes határidő elmulasztása mely okból következett be. Minthogy tehát felperes a fenthivatkozott törvény rendelkezéseinek nem teljesítésével, magyar állampolgárságát elvesztette; ennek folytán felperesnek a szolgálatba visszavételére az alperes nem kötelezhető. Anyagi jogszabályt sértett tehát a fellebbezési bíróság, midőn a fent kifejtettekkel szemben ellenkező álláspontra helyezkedett és felperesnek szolgálati viszonyát, valamint az alperesnél jelent-