Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Tarl alommutató. XI l,ap esetleg a szolgáltatás tárgyát. — 1V. Az riadónak az a ténye, hogy a vevő megbízása nélkül az árút másnak eladta, megbízás nélküli ügyvitelnek minősíttetett • • • • • • 43. I. Alperes pénzintézetnek az a mulasztása, hogy fiumei fiókja által foganatosítandó intézkedés bevárás;) nélkül a főintézet által eszközölt előbbi joggyakorlást visszavonta, nem minősíttetett súlyos gondatlanságnak. — í 1. ('sak szándékos vagy súlyos gondatlanság fennforgása esetében kötelezhető a károsító természetbeli kártérítésre, ellenkező esetben csak pénzbeli kártérítéssel tartozik. — III. A károsított a kár enyhítése végett tőzsdei árral bíró árúkra nézve is fedezeti vételt tartozik eszközölni 57 87. I. Súlyos gondatlanság a vevő értékpapirkereskedő terhére azért, mert az általa megvett, névre szóló részvények egy részére az eladót az azokon levő hátiratok, mint birtokost nem igazolták? — II. A többi darabra nézve azonos elbírálás azért, mert ugyanazon vétel tárgya voltak? 114 91. I. A szerződésnek ama tartalmából, hogy a kölcsön búzaértékben adatott és a kamatok is búzaárfolyamon voltak fizetendők, következik, hogy a kölcsön visszafizetésének is a búza legmagasabb árfolyamán kellett történni. — II. Minthogy a kötelmi viszonyon kívül álló váltókötelezettek az alapul szolgáló ügylet ezen tartalmairól tudomással bírtak, azok az I. a. említett kötelezettségekért felelősek. — III. Abból, hogy a kölcsönt a hitelező valamely naptári időpontig nem mondhatja fel, ez az időpont lejárati napul nincsen meghatározva és ezért a hitelező jogosan követelheti a kölcsönnek a fedezeti váltó lejárata napján volt búzaárfolyamon való visszafizetését 121 102. A készfizető kezes ellen irányuló kereset elutasíttatott , mert a kezesség vállalása ellenében a felperes a kezes férje ellen tett feljelentés visszavonását tartalmazó kérvényt volt köteles utóbbinak átadni, de az eljárás megszűnése ezen kérvény ellenére sem következett be 141 Valorizáció: Alapja. 33. Valorizálás alapja nem a vétkesség : elég az igazolatlan fizetési késedelem is 48 74. A valorizálás alapja a puszta fizetési késedelem 101 Kezdő időpontja. 117. Valorizálás rendszerint a követelés esedékességének időpontjára hat vissza, nem pedig csak az erre vonatkozó kérelem előterjesztése időpontjára 158 Megtagadása. 9. Valorizálás nem ítéltetett meg, mert nem volt rosszhiszeműség abban, hogy az alperes a felperest a szolgáltatás határidejének leteltével azonnal ki nem elégítette 12