Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Ihteljogi Döntvénytár. HU Az anyagjogi szabályok értelmében a vevő az áru vételügyleli megszerzésénél akkor nincs jóhiszemben, ha a szerzés alkalmával tudja, vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudja, hogy az áru nem az átruházó tulajdona, s azzal ez jogszerűen nem rendelkezhetik. A megállapított tényállásból következtetve, alperest a részvények megszerzése alkalmával e tekintetben súlyos gondatlanság terhelte. Alperes, mint értékpapirkereskedéssel foglalkozó egyén, annak az anyagjogi szabálynak ismeretében, hogy névre szóló részvények átruházása a hátiratoknak összefüggő láncolata, vagy legalább is érvényes üres hátirat mellett történik, csak a kötelességszerű gondosságnak figyelmen kívül hagyásával vehette meg B. J.-től a 25 db részvényt, holott azok puszta megtekintéséből következtethette, hogy a tizenhárom darab felperes nevére szóló részvény átruházásra alkalmas forgatmány hiányában az eladó tulajdonában nem lehet, mert az eladó más szerzési jogalapot nem is állított, Ha tehát alperes ezeket a részvényeket mégis megvette, e részvényvásárlásnál jóhiszemben nem lehetett, s így a vételügylet tartalmi egységénél fogva jóhiszeműsége az ugyanazon vétel tárgyául szolgáló további tizenkét darab, üres hátirattal ellátott részvényre vonatkozóan sem állhat fenn. Követkzéskép alperes, mint nem jóhiszemű vevő a nem tulajdonos eladóval kötőit vétele útján ezekre az üres hátirattal ellátott részvényekre vonatkozóan sem szerezhetett tulajdont. Vételügyleti szerzése tehát ezeket a részvényeket illetően sem érintheti a felperes tulajdonjogát. A fellebbezési bíróság tehát azzal, hogy az üres hátirattal ellátott tizenkét darab részvényre vonatkozóan alperes szerzési jóhiszeműségét, következéskép annak • tulajdonjogát megállapította, anyagi jogszabályt sértett. Ennek folytán felperes felülvizsgálati kérelmének helyt kellett adni, s a fellebbezési bíróság ítélete megtámadott részének megváltoztatásával a fellebbezési bíróság által felperes részére már megítélt tizenhárom darab részvényen felül alperest a lefoglalt további tizenkét darab részvény kiszolgáltatására is kellett kötelezni. A felülvizsgálati panaszok a kifejlett jogi álláspont mellett közömbös részeikben tárgytalanok, s ez okból azok méltatása mellőzendő volt. Mindháromfokú eljárásban felmerült költségei pervesztességénél, illetve a felülvizsgálati kérelem sikerességénél fogva a Pp. 543., 508. és 425. §-ai értelmében alperesnek kell viselnie. = A határozatot felette aggályosnak tartjuk, s pedig: ad L, mert a határozat által névre szóló részvényekre nézve követelt legitimáció csak a részvényesnek a társasággal szemben gyakorolható jogai szem-