Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)

Hileljogi Döntvénytár. SS* megcáfolja, mert a szóbanlévő megállapodás jóváhagyása a közgyűlés napirendjének tárgya sem volt, a felett tehát a közgyűlés nem is határozhatott. Az igazgatóságnak ily megállapodás létesítésére való jogosáltsága hiányában közömbös az igazgatósági ülés határozatképességének, továbbá a készpénzjárandóság felemelését tartalmazó igazgatósági ülésekről felvett jegyzőkönyvek alakszerűségének kérdése. Közömbös az is, hogy a fellebbezési bíróság nem méltatta felperesnek arra vonatkozó előterjesztéseit és adatait, hogy a részére biztosított javadalmazás ellenében a rákosfalvai gazdaság bérletére vonatkozó szerződését is átruházta az alperesre, mert a fennebb említett megállapodás hatálytalanságán ezek a körülmények nem változtatnak. A kifejtettek szerint nem sérti az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel felperest a hatállyal nem bíró megállapodásra alapított keresetével elutasította. = Nézetünk szerint az ebben a határozatban kifejteit jogi álláspont nem helytálló. A KT. 17y. §-ában, amely felsorolja azokat a tárgyakat, amelyek felől minden esetben a közgyűlés határoz, az igazgatóság díjazásáról nincsen szó. A KT.-nek a határozatban hivatkozott 182. §-a sem tartalmaz idevonatkozó rendelkezést, viszont az alapszabályoknak ugyanott hivatkozott az a rendelkezése, hogy az igazgatóság járandóságának megállapítása a közgyűlésnek van fenntartva, Dem akadálya annak, hogy az igazgatóság valamely igazgatósági taggal ennek a társaság érdekében kifejtendő tevékenysége díjazására megállapodhassék. Az igazgatósági tagnak itt szóbanforgó tevékenysége nem igazgatósági tagsági tevékenység, amely utóbbinak díjazására vonatkozik csak az alapszabályok hivatkozott rendelkezése. Az igazgatóság a maga törvényes jogkörénél fogva megállapodhatik az igazgatósági taggal is ennek nem igazgatósági tag minőségében a társaság érdekében kifejtendő tevékenysége díjazására. Gyakran előfordul, hogy a társaság érdekében akár mint főtisztviselő (vezérigazgató, ügyvezető igazgató), akár mint ú. n administrateur délégué tevékenységet kifejtő egyén egyúttal az igazgatóság tagja, vagy pedig, hogy az igazgatósági tagot bizza meg az igazgatói hatáskör ellátásával (ügyv. elnök, alelnök vagy igazgatósági tag). Mindezek részére a társaság érdekében kifejtendő külön tevékenységért járó díjazás megállapítása felett még akkor sem kell a közgyűlésnek döntenie, ha az igazgatóság díjazása annak hatáskörébe van utalva. Nyugdíjigény (1923 augusztusában egyetértően megállapított is) 65. valorizáltatott, noha a pénzromlásnak ebben az előrehaladott szakában az alkalmazott a valorizáláshoz való jogot a maga részére nem tartotta fenn. (Kúria 1926 jún. 16. P. II. 164/1926. sz.) A kii*. Kúria: Az alperes felülvizsgálati kérelmének részben lielyt ad, a fellebbezési bíróság ítéletét akként változtatja meg,