Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)
Hiteljoyi Döntvénytár. 83 közvetve forgalomba hozhatja éppen úgy, mintha a találmányt nem is védené szabadalom. Ezekből következik, hogy a régibb jogosult továbbeladója, aki az árúk forgalomba hozatalára való jogát a régibb jogosulttól származtatja, szintén jogosítva van a szabadalom tárgyának árusítására, a szabadalom tartama alatt is és abban az esetben is, ha a szabadalom bejelentéséről értesült. Mindezeknél fogva a felperest, aki a szabadalommal védett szelelő rostákat a régibb jogosult I). A. párkánynánai gépgyárostól továbbeladás végett megvette, az alperes szabadalma a rosták eladásában nem akadályozza; s ezen nem változtat az, hogy D. A. párkánynánai gyári telepének területe a trianoni békeszerződés alapján más állam területéhez csatoltatolt, mert akkor, amikor I). A. a rosták készítésére berendezkedett, a rostákat gyártotta és azokat részben felperes útján forgalomba hozta, az 1921. évi XXXIII. tc. 7. és 8. §-aiban nyert felhatalmazás alapján kibocsátott 7200 4921. M. E. számú kormányrendelet szerint a trianoni békeszerződés még nem lépett hatályba, s így D. A. gyártelepe még a magyar korona országainak területére esett, D. A. tehát az 1895: XXXVII. tc. 12. §-a értelmében a találmány régibb jogosult belföldi használójának tekintendő. Külföldi pénznem beszerzésének veszélye 60. az adóst terheli; ha a Devizaközponttól azt nem is tudta beszerezni, a hitelező a tartozást az esedékességkor érvényben levő devizaárfolyam szerint magyar koronában nem köteles elfogadni. (Kúria 1926 jún. 2. P. IV. 4069/1925. sz.) indokok: A hitelező mást, mint ami neki a kötelem tartalma szerint jár, teljesítésül elfogadni nem tartozik. A nem vitás tényállás szerint felperesnek tartozása az alperessel szemben valóságos frank tartozás volt; ennek ellenére felperes a tartozását 1924 február 11. napján nem ebben a pénzértékben, hanem az aznapi devizaárfolyam szerint számított magyar koronában kívánta kifizetni. Az elől idézett jogszabály értelmében az alperes az ily kép — nem kötelemszerűen — felajánlott teljesítést jogszerűen utasíthatta vissza és felperes ellen a végrehajtást jogosan kérhette meg. Nincs tehát semmiféle jogalap arra, hogy az alperesnek e jogszerű eljárásból folyóan a felperes részére kártérítés állapíttassék meg azon a címen, hogy a francia frank árfolyama az 1924 február 11. és a végrehajtás foganatosításának napja közt 6*