Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIX. kötet (Budapest, 1927)
80 Hiteljogi Döntvénytár. (Kúria 1926 ápr. 20. P. IV. $971/1920. sz.) Indokok : Az alperes felülvizsgálati kérelmében pusztán azt panaszolta, hogy a fellebbezési bíróság a felperes cseh koronában fennálló követelésének megítélésénél nem vette figyelembe a cseh korona zürichi árfolyamának a követelés keletkezése óla beállott nagymértékű emelkedését és a felperes követelését ezzel arányosan nem mérsékelte. Ez a panasz alaptalan, mert a meg nem támadott tényállás szerint az alperes a keresetben megjelölt árukat azzal a kötelezettséggel vette meg, hogy vételárukat valóságos cseh koronában fogja megfizetni s így az alperesnek a szerződéses kikötés értelmében való marasztalása az anyagi jogot nem sérti. Az a körülmény pedig, hogy a cseh korona értéke a magyar koronához való viszonylatában időközben jelentékenyen emelkedett, az effektivitás kikötése mellett teljesen közömbös, mert az ebből eredő anyagi hátrányt fizetési késedelmének folyományaként alperesnek kell viselnie. Valorizálás mértéke. 57. Ennek 20°/o-ra való korlátozása azon alapon is, hogy a hitelezőnek legutóbb közzétett évi mérlege alapján köztudomás szerint békebeli vagyonát jórészt sikerült átmenteni. (Kúria 1926 május 12. P. IV. 3787/1925. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság jogerős döntésével gazdasági lehetetlenülés okából a felperest a szerződés teljesítésére irányuló keresetével elutasította. A fellebbezési bíróság tényként állapította meg, hogy felperesnek az ügylet teljesítése esetében lisztes kereskedői nyeresége — felszámításának megfelelően — 39,000 K lett volna. Ezen elmaradt hasznának megtérítéséhez felperes csak a korona azon értékének alapul vétele mellett jut, amellyel ez a kártérítési követelés esedékessé válása idején bírt. Ez az esedékesség a kártérítési igénynek a teljesítés gazdasági lehetetlenülésével való feléledése és annak helyébe lépése folytán visszahat a kereset beadása idejére, amikor az irányadó tényállás szerint nyilvánvalóvá vált, hogy alperes teljesíteni nem hajlandó. Ehhez képest a 39,000 K kárösszeg nem felerészbeni, hanem egészbeni megtérítésének van helye, a valorizáció is ezen összeg után számítandó, azonban nem az ügyletkötés, hanem a kereset