Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hiteljogi Döntvénytár. értendő, hogy továbbá a közös megegyezés alapján adott fizetési halasztás esetén a fentemlített törvényhely alkalmazása szempont­jából nem az eredetileg a váltóban megjelölt lejárati idő, hanem a megegyezéssel megállapított halasztás (jelen esetben három hónap) elteltével beállott időpont a mérvadó és végül, hogy a fizetés helyén forgalomban nem levő pénznem (a fennforgó esetben a svájci frank) árfolyamának az országos pénznemhez viszonyított időközbeni emelkedése esetén, az országos pénznemben is telje­síthető fizetés összege ezen magasabb árfolyam szerint veendő számításba. Abban a kérdésben azonban, hogy az ekként átszámított országos pénznem (m. K.), mely időpont szerinti értéke irányadó, a kir. Kúria állást nem foglalt és nem tartalmaz a kir. Kúria feloldó végzése irányítást abban a tekintetben sem, hogy a felleb­bezési bíróság ezúttal csupán magyar koronára átszámított össze­get tárgyazó marasztaló ítéletet és nem elsősorban a kereseti vál­tók pénznemében (sv. fr.) marasztaló ítéletet hozzon, aminthogy ilyen álláspont a váltótörvény 37. §-ában foglalt határozott ren­delkezéssel szemben ki is van zárva. Alaptalan tehát az alperesnek alaki jogszabálysértést vitató amiatti panasza, hogy a fellebbezési bíróság őt elsősorban a kere­seti váltópénz nemében (sv. fr.) való fizetésre kötelezte és hogy a kir. Kúria feloldó végzésében foglalt jogi állásponthoz nem alkal­mazkodott. Alaptalan az alperesnek amiatti felülvizsgálati panasza is, hogy a fellebbezési bíróságnak valorizált értékű magyar korona­összegben marasztaló ítéleti rendelkezése sérti az anyagi jogot, mert a váltótörvény világos rendelkezése értelmében a váltóössze­get és járulékait a váltó lejáratakor kell kifizetni, a marasztalás­nak tehát a lejáratkor volt érték szerint kell történnie, mert a váltóhitelező csak így kapja meg azt az értéket, amelyhez a köve­telésének alapjául szolgáló váltó szerint kétségtelenül joga van. Minthogy pedig a megtámadás hiányában a Pp. 534. §-a értelmében e helyütt is irányadó tényállás szerint a kereseti vál­tóknak közös megegyezéssel elhalasztott lejárati napja : 1920. évi december 10., illetve 20. volt, ezért a fellebbezési bíróságnak az e napokon volt értéknek megfelelően valorizáló ítéleti rendelke­zése az anyagi jogot nem sérti. = Helyes álláspont a korábbi gyakorlattal szemben. Nyugdíj valorizáció. 67. /. A nyugdíj célja a nyugdíjas eltartásának jelentékeny megkönnyebbítése, nem pedig a mun-

Next

/
Oldalképek
Tartalom