Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

36 Hileljogi Döntvénytár. gálati esküt tesz és a törvény 54. §-a azt, ki az eskületételét megtagadja, parancsolóan a létszámból hivatalból töröltetni rendeli. A törvény ezen parancsoló rendelkezése s az eskü és a szolgálati fogadalomnak fentebb megjelelt éles elkülönítése mellett, helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi állaspontja, hogy ez kizárja a kérdésnek abból a szempontból való vizsgálatát, hogy a fogadalom és az eskü lényegében élesen nem határolható el és a fogadalom pótolhatja az esküt, és így kizárja azt a döntést is, hogy ha valaki vallásos meggyőződésből nem tehet esküt, a törvényben előírt kötelezettségének lényegében megfelel akkor, amikor erre szolgálati fogadalmát ajánlja fel. Minthogy pedig a törvény ezen rendelkezése mellett a felperes által felhívott, a törvény előtt kelt rendelettel megengedett az a körülmény, hogy az eskü fogadalommal pótolható, hatályon kívül helyezettnek tekinthető, minthogy továbbá az a felperesi állítás, hogy ő 1913. évben a törvényben előírt hivatalos esküt letette, nem lehet határozó, mert a 2708/1920. sz. M. E. rendelet az alkalmazottakra általában elrendelvén az újabb eskü letételét, ennek megtagadása az 1914: XVII. tc. 53. §-ában parancsolólag előírt létszámbóli törlést kell, hogy maga után vonja, ennélfogva az anyagi jog helyes alkalmazásán alapuló döntés ellen irányuló felülvizsgálati kérelmet elutasítani kellett. Külföldi pénznemben adott vételárelőleg belföldi pénzben valorizálása; valorizálás kétoldalú turpitudo esetében. 37. /. Kikötés nélkül a belföldön lévő s itt szolgáltatandó árúra külföldi pénznemben adott előleg valóságos külföldi pénznemben nem követelhető vissza. — //. Kétoldalú turpitudo esetében a bíróság az előlegnek az aránytalanul emelkedett értékű valóságos cseh koronában visszakövetelésére irányuló kérelmet különben is elutasíthatja. — Eladó ez esetben is felelős az előleg visszakövetelése időpontjától ennek magyar korona egyenértékében beállt értékcsökkenéseért. (Kúria 1925 ápr. 16. P. IV. 4740/1924. sz.) indokok: A felperesnek a visszajáró előlegnek nem valóságos cseh koronában történt megítélése miatt emelt panasza nem áll jogos alapon.