Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

34 Hiteljogi Döntvénytár. Özvegyi nyugdíj és nevelési járulék felemelése. 35. /. A nyugdíjalap nem jogi személy, hanem a kereskedelmi cégnek csupán adminisztratív szerve; ezért perbenállása nem. szükséges. — //. A bíróság hosszas, bonyolult és költséges bizonyítási eljárás nélkül is megállapíthatja a felemelés mértékét az újabb gyakorlat értelmében. (Kúria 1925 ápr. 17. P. II. 998/1925. sz.) Indokok: Felperes anya a keresetében nemcsak saját özvegyi nyugdíját, hanem kiskorú fiának nevelési járulékát is kérte felemelni. Az alperes cég alkalmazottai nyugdíjalapja külön jogalanyiságára fektetett védekezési az alperes a fellebbezési bíróság előtt új támadásként érvényesíthette ugyan, de ebben a vonatkozásban megáll a fellebbezési bíróság döntése, amellyel a nyugdíjalap perben nem állását jogi akadályul nem tekintette és az alperes közvetetlenül felelősségét megállapította az általa helyesen kiemelt abból az anyagjogi szempontból is, mert itt az alapszabályok 42. §-ának és a nyugdíjszabályzat 12. §-ának rendelkezése helyes értelmezéséből eredő, de a kir. Kúria állal más perekben is állandóan elfoglalt jogi álláspont szerint az egyes társaságok (cégek) nyugdíjalap intézménye a létesítő céggel szemben nem külön jogi személy, hanem egyszerűen közigazgatási (adminisztratív) szerv, a jelen esetben az alperes cég által, a jogosultak nyugdíjigényeinek kielégítésére rendelt, az alperes igazgatósága által kezelt és képviselt külön társasági vagyonalap, amelynek gyarapításához a tisztviselők és az alperes rendszeres évi befizetéseikkel járulnak hozzá (11. §.), alperes azonban a 12. §. értelmében a nyugdíjat nemcsak a nyugdíjalap erejéig biztosítja, hanem az esetleges hiányt is alperes előlegezi és pótolja. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság anyagjogi jogszabályt sem azzal a tényével, hogy az alperest nem mentesítette a vele szemben támasztott nyugdíjigényekre nézve pusztán azért, mert az alperesnek elkülönített vagyonnal bíró külön nyugdíjalapja van. De nem sértett anyagjogi joszabályt a fellebbezési bíróság közbenszóló ítéletének az a döntése, amellyel a kérdés érdemében kimondotta, hogy felperesnek a nyugdíj és nevelési járulék felemeléséhez joga van, a felemelés megengedését tiltó jogszabály hiányában a feleknek helyesen értelmezett szerződési akaratából, a szerződést pótló nyugdíjszabályzat rendelkezésének szelleméből levezette.