Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)
106 Hiteljogi Döntvénytár. tesítő oknak, mely az értékromlás hátrányaiért való felelősségél teljesen kizárná. Az átértékelés mértékének meghatározásánál a m. kir. Kúria figyelembe vette, hogy a pénzromlás oly országos csapás, mely mindenkit sujt és ekként annak következményeiben nemcsak az adósnak, henem a hitelezőnek is részt kell vennie; hogy felperesnek mint felszámoló vállalatnak, a kellő időben való fizetés esetén sem állott volna módjában vagyona e részét teljes értékben megmenteni; hogy alperes vasúti vonalai előbb az ellenséges megszállás, utóbb az ország területének elszakítása következtében kezelése alól el vannak vonva és azok jövedelmei felett szabadon nem rendelkezhetett és ekként a fizetési késedelme méltányos elbírálást érdemel; ennélfogva a pénz elértéktelenedéséből eredő kár megosztását akként találta megfelelőnek, hogy a valorizálást egyrészt csak az első kereset megindításának napjától, 1922 ápr. 26-ától számította, másrészt az így előálló árfolyamkülönbözetnek 50<>/o-át rótta alperes terhére. = Felperes a Haditermény rtg. félsz, alatt, alperes a Kassa — Oderbergi vasút. Fuvarozási ügylet: valuta; valorizálás. 94. /. Mivel adott esetben a fuvarozási ügylet teljesítési helye Budapest s kártalanító kötelezettsége csak bizonyos érték megtérítésére terjed, közömbös, hogy az alperes hajózási társaság az útvonal mentén folyamatos különböző külföldi valutákkal természetben is számol. Ezen nem változtat, hogy a károsult cseh cég s nála a neki járó kártérítés cseh koronában konzerválódott volna. — //. Viszont közömbös, hogy a felperes beszerezte-e vagy beszerezhette-e annak idején az elveszett árúkat. — ///. Az alperes kártérítési kötelezettsége esedékességét nem tolta ki, hogy a kereset eredetileg az alperes közegei vétkességére volt alapítva s hogy a felperes cseh koronában való fizetést követelt. — IV. Valorizálás, mert az alperes a kereset következtében általa felismerhetett kárnak megfelelő összeget nem ajánlotta fel s az egyezkedni kész felperest elutasította. (Kúria 1925 júl. 1. P. IV. 3962/1925. sz.)