Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hiteljogi Döntvénytár. 103 vételre vonatkozó szabályok alkalmazandók. — //. A koronaromlással szenvedett kár általános okokból megosztatott s az osztrák alperes részben 30, részben 8(P/o erejéig marasztaltatott külön megokolással az árfolyamkülönbözet meg térítésére. (Kúria 1925 jún. 2. P. IV. 6812/4924. sz.) Indokok: A magyar és osztrák kormányoknak az a megálla­podása, mely szerint szénszállítások ellenében az osztrák bánya­vállalatokat az osztrák munkaügyi miniszter által meghatározandó mértékben Magyarország fogja liszttel ellátni, csak közigazgatási intézkedés volt, mely az élelmiszer forgalomnak a háborús gazdál­kodás folytán szükségessé vált korlátai között megengedte, hogy alperes bizonyos mennyiségű magyar liszthez jusson és amely közigazgatási intézkedés a felek szabad megegyezését pótolta és a feleket egymással háborús gazdálkodás természetéből folyó és az adásvételhez hasonló jogviszonyba hozta ; mert az alperes a hozzá kiutalt lisztküldeményeket elfogadta és azok vételárát a felperesnek rendszerint ki is fizette. Erre a jogviszonyra a dolog természete szerint a KT.-nek a vételre vonatkozó szabályait megfelelően kell alkalmazni. A KT. 344. §-a értelmében azon időponttól fogva, midőn az árú a fuvarozónak átadatott, a veszély, mely az árút éri, a vevő által viselendő. Az iratok tartalmából kitűnik, hogy a fennálló kor­mányrendeletek szerint a feladás helye teljesítési helynek volt tekintendő és hogy a fizetés a szállítást követőleg a számla elküldése után volt teljesítendő. Ehhez képest felperes az árú feladásával teljesítési kötelezett­ségének eleget tett és alperes fizetési kötelezettsége beállott az árú útközben történt elveszésének kárveszélye pedig az alperest terhelte. Nem sértett tehát anyagi jogszabályt az elsőbíróság, midőn az elveszett két waggon liszt vételáráért az alperes felelősségét megállapította. Alperes a késedelem időpontjától kezdve viselni tartozik a pénz értékromlásának következményeit. Minthogy azonban a pénz elértéktelenedése nemcsak országos, hanem az összes vesztes államok polgáraira és így az alperes válla­latra is kiható csapás, mely mindenkit sujt és amelyben minden­kinek részesednie kell; továbbá minthogy senkinek, tehát felperes­nek sem sikerült vagyonát teljesen valorizálva megmenteni és ekként őt a teljes valorizálás a valóságban megtartott vagyonnál előnyösebb helyzetbe hozná: ennélfogva a koronaromlással szen­vedett kárt a peresfelek között megfelelően meg kellett osztani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom