Sebestyén Samu (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVIII. kötet (Budapest, 1926)

Hitel jogi Döntvénytár. 97 Valorizálás perindítási késedelem ellenére. 86. Noha a hitelező 3*/% évig késedelmeskedett a perindítással, az adós az addig eltelt több mint 3 év kezdő időpontjára a korona értékcsökkenése 50°/o-ának viselésére köteleztetett azért, mert a hitelező felszólító levelére nem válaszolt és a perlésig sem fizetett. (Kúria 1925 jún. 10. P. VII. 7124,1924. sz.) Indokok : 1921 szeptember hó 23-tól kezdve, amidőn a szerb megszállás már megszűnt és amikor alperes a felperesnek II) alatti fizetési felhívást tartalmazó levelét megkapta, az alperes már a közönséges fizetési késedelmen túlmenőleg vétkessé vált annak folytán, hogy a már úgy is régen lejárt tartozásának kifizetésére őt felszólító levelet indokolatlanul válasz nélkül hagyta s a fizetéssel minden indok nélkül még több, mint 3 évig egészen a korona igen nagymérvű leromlásáig késedelmeskedett. Másrészt azonban a felperes terhére is mulasztást kell megállapítani amiatt, hogy a keresetet, annak ellenére, hogy alperes a II) alatti felhívás után sem fizetett, indokolatlan késedelemmel mégis csak a sikertelen felhívástól számítva mintegy 37a év múlva adta be. Ilyen helyzetben mindkét fél irányában a vitás érdemi kérdést illetően méltányos döntésnek az jelentkezik, hogy a korona értékének 1921 évi szeptember hó 23. napja utáni időben is folytatódott csökkenéséből felperesre háruló kárt fele részben ő, másik fele részben pedig az alperes viselje. Valorizálás 87. azon az alapon, hogy noha a felperes ingók visszaadására indított keresetet, holott azoknak csak egyenértékére perelhetett volna, alperes nem így védekezett, hanem az ingók visszaadásának megtörténtét állította. (I.) Ellenben a valorizálás megtagadtatott más ügyben arra az időre, míg a felperes eladási bizomány alapján követelte alaptalanul a perben a fizetést, s csak azon időponttól ítéltetett meg felerészben, amikor kezesség címén követelte a neki e címen utóbb megítélt összeget. (II.) (Kúria 1925 jún. 3. P. VII. 6671/1924. sz.) Hiteljogi Döntvénytár. XVIII. 7