Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)

62 Hileljogi Döntvénytár. ez az illetékmentesség megilleti a társaságokat, ha valamennyi egyesülő társaság pénzintézet vagy valamennyi biztosító intézet, vagy a beolvasztó, illetve az egyesüléssel keletkező társaság rokonszakmájú vagy gazdaságilag kiegészítő szakmájú a beolvadó társasággal, vagy valamely részvénytársaság olyan részvénytársaságot olvaszt magába, amely társaság részvényeinek legalább 35%-a a beolvasztást elhatározó közgyűlés napjától visszafelé számított 30 napon belül megszakítás nélkül a beolvasztó részvénytársaság tulajdonában volt, a beolvasztás tehát mindezekben az esetekben annyira kívánatos, hogy a kormányzat még illetékmentességet is biztosít annak előmozdítására. Csak közgazdasági szükségességnek tenne tehát eleget a bíróságoknak a íentirt értelemben haladó munkája. Cégbitorlás. 57. Nem szükséges, hogy a két peres fél üzletköre azonos legyen, hanem elég a részbeli azonosság is, különösen, ha a jellegzetes vezérszó ugyanaz. (Kúria 1925 márc. 31. P. IV. 4604/1924. sz.) Indokok: I. A cégbitorlás fennforgásának megállapításához nem szükséges, hogy a két peres fél üzletköre egymással teljesen azonos legyen; hanem a cégbitorlás akkor is fennforoghat, ha az alperes üzletköre a felperes foglalkozásához tartozó többrendbeli üzletkörök valamelyikével azonos ; ezt a részbeni azonosságot pedig helyes okfejtéssel állapította meg a fellebbezési bíróság abból, hogy a felperes — az ő vállalatának tárgyát meghatározó cégbejegyzés tartalmával és a részére kiadott iparhatósági engedéllyel egyezően — nemcsak kész ruháknak, hanem egyéb textilárúknak, nevezetesen kenderzsinegnek, molinó nyers vászonnak, nyers félgyapjúszövetnek és cérnaárúnak árusításával, már az alperes cégnek bejegyzését megelőzően is foglalkozott. II. Az üzletkör részbeni azonosságára és a mindkét részvénytársaság cégszövegének jellegzetes vezérszavát alkotó ((Univerzum)) elnevezés teljes azonosságára, valamint a nem vitás tényállás szerint valóban előfordult összetévesztésekre való tekintettel, a kir. Kúria is úgy látja, hogy a KT. 17. §-ában megkívánt világos különbözőség a két cég között nincsen meg; a későbben bejegyzett alperesi cég használata tehát a felperesnek az ő cége korábbi bejegyzésével szerzett jogait sérti. III. Emellett teljesen súlytalan a felperes cégbejegyzését megelőző időben már létezett «Universum irodalmi társasági és((Universum kő- és könyvnyomdai vállalat)) cégekre utalás: mert, nem is tekintve, hogy ezeknek az üzletköre a felperesétől teljesen eltérő, az alperesnek nincs joga ahhoz, hogy az őnála régebben működő s korábban bejegyzett felperes cégszövegét kifogásolhassa.