Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)

40 Hileljogi Döntvénytár. szlovák vasútnak, minthogy továbbá az alperes felülvizsgálati panaszában kiemelt az a körülmény, hogy a cseh valutában fizetett fuvardíjat nem ő kapta, a fuvarozásban részes vasutakat a N. E. 27. cikke értelmében terhelő felelősség egyetemlegessége folytán különbséget nem tesz, a fellebbezési bíróság, nem sértette meg az irányadó anyagi jogszabályt azzal, hogy az alperest a kifizetett fuvardíj visszatérítése címén 1850*91 valóságos cseh korona öszszegnek s kamatának megfizetésére kötelezte. Alperes felülvizsgálati kérelme tehát alaptalan. A N. E. 34. cikke nem intézkedik arról, hogy az elveszett árú feladáskori értéke fejében nyújtandó kártérítés milyen pénznemben fizetendő, alkalmazandók tehát az általános jogszabályok, amelyek értelmében a teljesítésének helyén érvényben levő jogszabály irányadó. Minthogy a tényállás szerint a Csehszlovákiában feladott árú Magyarországban levő Ózdon volt a felperesnek kiszolgáltatandó s így az alperesként perbevont m. kir. államvasút az elveszett árú mennyiségért járó kártérítést is itt tartozik fizetni: a fizetendő pénznem tekintetében a magyar kereskedelmi törvény alkalmazandó, amelynek 326. §-a értelmében a fizetésnek más megállapodás hiányában a teljesítés helyén forgalomban levő pénznemben, a lejárati nap árfolyama szerinti átszámítással magyar koronákban kell történnie. Minthogy pedig ily jogi álláspont mellett nem igényel eldöntést az a kérdés, hogy minő hatása lehet az egyes országok valutái közötti értékeltolódásnak a fuvarozásban részes különböző vasutak felelősségének mérvére és a N. E. 47. cikke szerinti visszkereseti igény terjedelmére a felperesnek az az érvelése pedig, hogy az alperes visszkereseti igénye alapján a kártérítési összeget a csehszlovák vasúttól, cseh valutában kapja meg s ekként az ő kárára jogtalanul gazdagodik, egyébként sem helytálló, mert a N. E. 50. cikke értelmében az alperes a csehszlovák vasúitól nagyobb értékű megtérítést, mint amennyit a jelen ítélet alapján a felperesnek fizet, semmiesetre sem kaphat: a felperesnek felülvizsgálati panasza alaptalan. Vasúttal szemben valorizálás megtagadása, 40. azért, mert noha az alperes vasút a felszólamlást csak 23 hó múlva intézte el, viszont a felperes a kár összegének igazolására szolgáló adatokat csak alperes felhívására küldte be. (Kúria 1925 febr. 18. P. VII. 4421/1924. sz.)